Az Európai Tanács csütörtök-pénteki csúcstalálkozójának előkészítése állt az Általános Ügyek Tanácsának középpontjában – mondta el keddi sajtótájékoztatóján Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter. A tanácskozás meghatározó napirendi pontja Ukrajna helyzete lesz, különösen az ország finanszírozásának kérdése, amelyről továbbra sincs egyetértés a tagállamok között. Bóka azt is elmondta, hogy a magyar kormány nem járult hozzá a bővítéssel kapcsolatos következtetések elfogadásához, mert a beterjesztett szöveg szerintük elfogult.
A miniszter hangsúlyozta: jelenleg egyetlen érdemi javaslat van az asztalon, mégpedig a befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználása Ukrajna támogatására. Ebben az ügyben azonban nem alakult ki konszenzus. Magyarország Szlovákiával együtt jogi, politikai és pénzügyi aggályokat fogalmazott meg, amelyekhez bizonyos pontokon Belgium is csatlakozott. A belga álláspont szerint a felkínált garanciák egyelőre nem elegendőek, ezért az egyeztetések a következő napokban is folytatódnak. Belgiumnak azért van döntő szerepe, mert egy belga letétkezelő őrzi a befagyasztott orosz banki vagyon túlnyomó részét, amely az Ukrajnának nyújtandó jóvátételi hitel fedezete lenne.
Bóka János leszögezte: Magyarország nem zárkózik el semmilyen megoldástól, amennyiben az tiszteletben tartja a magyar politikai célkitűzéseket. A kormány számára kulcsfontosságú, hogy az Ukrajnával kapcsolatos döntések ne akadályozzák a párhuzamosan zajló békefolyamatokat, ne rójanak további terhet a magyar költségvetésre, és maradéktalanul megfeleljenek a nemzetközi, illetve az uniós jogi előírásoknak. Nem kizárt – tette hozzá –, hogy az Európai Tanács ülésén más finanszírozási opciók, így a közös hitelfelvétel kérdése is újra napirendre kerül.
Az Általános Ügyek Tanácsa emellett megkezdte a következő, hétéves uniós költségvetési keretről szóló politikai szintű eszmecserét is. A dán elnökség által előkészített tárgyalási keretet – az úgynevezett „negoboxot” – több tagállam, köztük Magyarország is hiányosnak tartja. Bóka szerint a dokumentum nem jeleníti meg megfelelően azokat az alapvető stratégiai kérdéseket, amelyekben az állam- és kormányfőknek dönteniük kellene. Ilyen kérdés például az a bizottsági elképzelés, amely az eddigi külön alapok – köztük a közös agrárpolitika, a kohéziós politika és a belügyi alapok – összevonását irányozná elő egy egységes pénzügyi alapba.
A miniszter külön hangsúlyt helyezett a költségvetési kondicionalitások kérdésére. Magyarország szerint a jelenleg hatályos általános költségvetési kondicionalitás jövőjéről az új ciklus elfogadása során is dönteni kellene, ez azonban a dán tárgyalási keretben egyelőre nem szerepel. Emellett a kormány nem támogatja az egységes alaphoz kapcsolódó új, jogállamisági feltételrendszer bevezetését sem. Bóka szerint mindaddig nehéz előrelépni a költségvetési tárgyalásokban, amíg ezekben az alapvető kérdésekben nincs politikai konszenzus. Hozzá kell tenni, hogy a kondicionalitással kapcsolatos vita megnyitása azért lenne furcsa, mert a magyar – és a korábbi lengyel – kormány korábban pert indított ennek a szabályozásnak a megsemmisítése érdekében, de ezt a pert Magyarország – és Lengyelország – elveszítette az Európai Bíróságon.
A tanácsülésen nem sikerült megállapodásra jutni az uniós bővítési következtetésekről sem. Magyarország nem támogatta a tervezetet, amelyet kiegyensúlyozatlannak tart. A miniszter úgy fogalmazott: a szöveg irreálisan pozitív képet fest Ukrajna felkészültségéről, miközben indokolatlanul kritikus a Nyugat-Balkán és Grúzia irányába. Budapest szerint a bővítési politikának kiegyensúlyozottabb megközelítésre van szüksége, ezt az üzenetet kívánta közvetíteni a vétóval. Így erről nem sikerült a Tanácsnak közös álláspontot elfogadnia.
Bóka János arra számít, hogy a tanácsi következtetések hiánya miatt az Európai Tanács ülésén a szokásosnál “szélesebb és stratégiaibb” vita bontakozik ki a bővítés jövőjéről. Kérdésre válaszolva elmondta: a befagyasztott orosz vagyon ügyében Magyarország, Szlovákia és Belgium aggályai nagyrészt egybeesnek, ugyanakkor Budapest és Pozsony politikai szempontból tágabb összefüggésben – a békekezdeményezések hatásait is mérlegelve – közelíti meg a kérdést.
A miniszter kitért arra is, hogy az új cseh kormány csak az Európai Tanács ülésén kapcsolódik be a folyamatba. Andrej Babiš nyilatkozatai az ukrán finanszírozásról több ponton egybevágnak a magyar állásponttal, ezért a „patrióta” kormányok között szorosabb koordinációra számít a közelgő csúcson.
