Amikor 2025 novemberében az Európai Unió bejelentette 156 millió eurónyi támogatás felfüggesztését, a dodomai kormány hivatalosan higgadtan reagált. „Nem fogunk éhen halni” – üzente akkor a külügyminiszter, Mahmoud Thabit Kombo. A háttérben azonban megindult a diplomáciai nyomulás: 2026 január végén Kombo Brüsszelbe utazott, hogy az uniós intézményekkel a források „feloldásáról” tárgyaljon.
A pénzeket az Európai Bizottság Tanzániának szánt cselekvési tervből fagyasztották be, válaszul az Európai Parlament határozatára, amely elítélte a 2025. október 29-i elnökválasztást kísérő emberi jogi visszaéléseket és az ellenzék elleni brutális hatósági fellépést. A parlamenti állásfoglalást 539 EP-képviselő támogatta, és egyértelmű vizsgálatot, valamint felelősségre vonást sürgetett az őszi események miatt.
Félbemaradt „nemzeti megbékélés”
Samia Suluhu Hassan elnök – aki 2021-ben, John Magufuli halála után vette át a hatalmat – hivatalosan közel 100 százalékos támogatottsággal nyerte meg a 2025-ös választást. Az ellenzék szerint azonban a voksolást súlyos visszaélések jellemezték. A kormány a kampány során kizárta az indulásból a legnagyobb ellenzéki pártot, a Chademát, vezetőjét, Tundu Lissut pedig bebörtönözték. Nemzetközi szervezetek és megfigyelők súlyos visszaélésekről számoltak be; a brit Chatham House elemzőközpont diplomáciai forrásokra hivatkozva mintegy ezer halálos áldozatról számolt be. A kormány tagadja a felelősséget.
Brüsszelben Kombo találkozott az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, Kaja Kallasszal. Az uniós oldal megerősítette: a támogatások befagyasztása érvényben marad, amíg nem történik előrelépés az aktivisták szabadon bocsátása, az erőszak kivizsgálása és a politikai párbeszéd helyreállítása terén. Ugyanakkor az EU „erős kapcsolatot” kíván fenntartani Tanzániával, amely fontos regionális partnere Kelet-Afrikában.
Az EU felé mutatott igyekezete jeléül Hassan elnök vizsgálóbizottságot jelentett be az őszi erőszak feltárására. Elemzők szerint azonban a testület összetétele – kormányzati tisztségviselők részvételével – valamint a „külső, bűnözői beavatkozásról” szóló hivatalos kormányzati narratíva megkérdőjelezi a vizsgálat függetlenségét és mélységét.
Gazdasági lendület, társadalmi törékenység
Tanzánia gazdasága az elmúlt két évtizedben évi átlag 6 százalékos növekedést mutatott, a GDP 2004 és 2023 között megháromszorozódott, elérve a 69,5 milliárd dollárt. A lakosság medián életkora mindössze 18,4 év, ami jelentős demográfiai potenciált jelez. A növekedés azonban nem járt széles körű jóléti fordulattal: az egy főre jutó GDP az afrikai rangsor alsó harmadában marad, és a lakosság több mint 70 százaléka napi 3,65 dollárnál kevesebből él.
Az Európai Unió továbbra is kulcsszereplő a kereskedelemben és a devizabeáramlásban, ám a fejlesztési támogatások és a kedvezményes finanszírozás felfüggesztése mérsékelte befolyását. Közben más szereplők – Kína, India, valamint az Öböl-menti országok – növelték jelenlétüket. Oroszország a Mkuju-folyami, 1,2 milliárd dolláros uránprojekt révén erősítené pozícióit, és nemrég Kombo Moszkvában is tárgyalt Szergej Lavrov külügyminiszterrel. A következő lépés akár Hassan elnök látogatása is lehet. Tanzánia tehát egyszerre próbálja helyreállítani kapcsolatait Brüsszellel és diverzifikálni nemzetközi partnereit. A kérdés az, hogy a „megbékélés” politikai gesztus marad-e, vagy valódi intézményi változásokat is hoz – mert az uniós pénzek sorsa ezen múlhat.
Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott. Közreműködők: Alberto Magnani (Sole24Ore, Nairobi) Folk György (EUrologus / HVG, Brüsszel)
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
