A jelentést a bizottság 20 igen, 6 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadta el. Eszerint a mélyülő geopolitikai és intézményi instabilitás, az erősödő biztonsági fenyegetések, a protekcionista nyomás, a versenyképesség csökkenése, valamint a társadalmi kihívások közepette minden eddiginél fontosabb egy kiszámítható, stabil és polgárközpontú uniós költségvetés.
A képviselők szerint a kohéziós politika továbbra is az egyik legfontosabb beruházási eszköz a versenyképesség javítására. A 2027-es költségvetésnek támogatnia kell a kritikus infrastruktúrák – így a közlekedési, digitális és energetikai hálózatok – fejlesztését, különösen a kevésbé fejlett régiókban.
Kiemelt cél a munkaerőhiány és a készséghiány kezelése, valamint a demográfiai kihívásokra való reagálás. A jelentés erősebb és ellenállóbb egészségügyi rendszereket sürget, különös tekintettel a mentális egészségre. Az emelkedő megélhetési költségek és a lakhatási válság miatt a képviselők több forrást irányítanának a szociális támogatásokra, például az ESF+ (Európai Szociális Alap Plusz) programon keresztül.
A dokumentum nagyobb támogatást kér a civil szervezetek, a független média és az oknyomozó újságírás számára, valamint határozottabb fellépést a dezinformáció és a nemi alapú erőszak ellen.
Az Európai Parlament megerősítette elkötelezettségét a 2050-es klímasemlegességi cél mellett. A képviselők gyorsított beruházásokat sürgetnek az energiahatékonyság, a körforgásos gazdaság, a biológiai sokféleség és a digitális innováció területén. A jelentés szerint az EU-nak évente mintegy 660 milliárd eurós energiaberuházási hiányt kellene ledolgoznia, és biztosítani kell a LIFE program megfelelő finanszírozását.
A dokumentum elegendő forrást kér a mezőgazdaság és a halászati ágazat számára is, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmus és a rescEU (az Európai Unió polgári védelmi eszközeinek stratégiai tartaléka) kapacitásainak megerősítésére, hogy a közösség gyorsan reagálhasson válsághelyzetekben.
A képviselők szerint hatékony menekültügyi, migrációs és határigazgatási politikák nélkülözhetetlenek az EU külső határainak védelméhez és a schengeni szabad mozgás fenntartásához, ezért ezekhez is megfelelő finanszírozást kérnek – különösen a külső határokkal rendelkező tagállamok számára.
Az Egyesült Államok politikájában bekövetkezett változások, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúja nyomán a képviselők erősebb uniós külső fellépést és nagyobb fejlesztési, illetve humanitárius forrásokat tartanak szükségesnek. Kiemelik a keleti és déli partnerségek szerepét a stabilitás és a jólét előmozdításában, valamint emlékeztetnek arra, hogy a tagállamok korábban 90 milliárd eurós hitel biztosításáról állapodtak meg Ukrajna számára. (Ezt jelenleg Magyarország blokkolja.)
A jelentés hangsúlyozza az európai biztonsági és védelmi képességek sürgős megerősítését is, beleértve a közös kutatási beruházásokat, a kettős felhasználású technológiákat és a katonai mobilitást, különös figyelemmel az Ukrajnával, Oroszországgal vagy Fehéroroszországgal határos tagállamokra.
Komoly aggodalomra ad okot a NextGenerationEU helyreállítási eszközhöz kapcsolódó növekvő kamatteher. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2027-ben a kamatfizetések elérhetik a 10 milliárd eurót, szemben az eredetileg tervezett 4,98 milliárddal. A képviselők emlékeztetnek: az uniós intézmények közös vállalása szerint ezek a költségek nem mehetnek az uniós programok rovására. Ezért sürgetik új saját források bevezetését a visszafizetési kötelezettségek és a növekvő beruházási igények fedezésére.
Az uniós költségvetés több mint számok összessége – eszköz az emberek védelmére és Európa megerősítésére
– fogalmazott a 2027-es költségvetés általános előadója, Nils Ušakovs, lett szociáldemokrata képviselő. Hozzátette: a jelenlegi költségvetési ciklus utolsó évében a minőségi munkahelyekbe, a megfizethető lakhatásba, az innovációba és az erős közszolgáltatásokba kell beruházni, miközben támogatni kell a keleti határ menti tagállamokat is.
A plenáris szavazás március 9–12. között lesz. Az Európai Bizottság várhatóan a nyár folyamán terjeszti elő a 2027-es költségvetési javaslatot, amelyről az év végéig meg kell állapodnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy a büdzsé 2027-ben hatályba léphessen.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
