A képviselők szerint a toborzás gyakran hamis állás- vagy tanulmányi ajánlatokkal történik, amelyek közösségi médián vagy közvetítő ügynökségeken keresztül jelennek meg. A jelentkezők sokszor nem tudják, hogy valójában katonai szolgálatra vagy a hadigazdasághoz kapcsolódó munkára – például fegyver- vagy dróngyártásra – viszik őket Oroszországba. Az EP szerint a megtévesztés, a kiszolgáltatott helyzet kihasználása és a mozgásszabadság korlátozása a munkaerő kizsákmányolása érdekében nemzetközi jogot sértő gyakorlat, amely akár emberkereskedelemnek és kényszermunkának is minősülhet.
A határozat szerint különösen sok áldozat érkezik Afrikából, Latin-Amerikából és Ázsiából. Egyes becslések szerint több mint 1700 afrikai állampolgár harcolhat az orosz hadseregben, miközben több ország jelezte, hogy állampolgáraikat megtévesztették vagy kényszerítették a részvételre.
A jelenség hátterében az áll, hogy a 2022-ben indított teljes körű orosz invázió után Moszkva egyre inkább külföldi állampolgárokat próbál bevonni a háborús erőfeszítésekbe. A toborzás különösen olyan országokat érint, ahol a fiatalok munkalehetőségei korlátozottak, és a külföldi munkavállalás ígérete könnyen vonzóvá válik.
Sajtójelentések szerint például Kenya, Nepál, Dél-Afrika vagy Kuba állampolgárai közül is sokan kerültek így a konfliktusba. Kenyában parlamenti jelentések szerint akár 1000 embert is megtévesztve vittek Oroszországba, ahol sokan a frontvonalra kerültek; egyesek meghaltak, mások eltűntek vagy kórházba kerültek.
Más esetekben – például Nepálból – több ezer embert csábítottak katonai szerződésekkel, magas fizetés és későbbi állampolgárság ígéretével. Sokan azonban rövid kiképzés után azonnal harci bevetésekre kerültek.
Latin-Amerikából is érkeztek toborzott harcosok: becslések szerint akár tízezres nagyságrendben lehetnek kubai állampolgárok az orosz erők oldalán.
Az Európai Parlament külön kitért az eltűnt személyek ügyére is. A képviselők például felszólították Oroszországot, hogy adjon információt a kenyai állampolgár, Francis Ndung'u Ndarua hollétéről, és tegye lehetővé hazaszállítását.
A határozat szerint a külföldi toborzottak gyakran a legveszélyesebb feladatokat kapják, és sok esetben „feláldozható” személyzetként kezelik őket. Ez növeli az emberi jogi visszaélések és a büntetlenség kockázatát.
Az EP felszólította a közösségi médiaplatformokat is – például a nagy online hálózatokat és üzenetküldő alkalmazásokat –, hogy működjenek együtt a hatóságokkal az illegális toborzóhálózatok felderítésében és az ilyen tartalmak eltávolításában.
A határozatot 479 igen, 17 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadták el. A képviselők szerint a jelenség nemcsak az ukrajnai háborúhoz kapcsolódik, hanem szélesebb körű emberi jogi problémát is jelent, amely a gazdaságilag kiszolgáltatott emberek megtévesztésére és kizsákmányolására épül.
A magyar képviselők közül csak a Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna szavazott ebben az ügyben, aki tartózkodott. Sem a Fidesz, sem a Tisza, sem a DK képviselői nem nyomtak gombot.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
