Február 11-én már volt egy vita Szlovákiáról az Európai Parlamentben, ahol általában a szlovák jogállamiság volt a téma, de szóba került a Benes-dekrétumok ügye is. Most a Tisza Párt EP-delegációjának kezdeményezésére a LIBE-szakbizottság kifejezetten erre a témára szervezett egy eszmecserét.
Az ügy háttéréhez tartozik, hogy legalább 2018 óta a Szlovák Földalap rendszeresen vesz állami tulajdonba (koboz el) magántulajdonban lévő földeket kártalanítás nélkül, arra hivatkozva, hogy a második világháború utáni földtulajdonosok magyar vagy német nemzetiségűek voltak. Tavaly év végén Robert Fico kormánya tovább szigorította ezt a gyakorlatot. Egy új törvény immár börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik megkérdőjelezik a második világháború utáni csehszlovák jogi aktusokat, az úgynevezett „Beneš-dekrétumokat”. Ezek a – részben ma is hatályban lévő – intézkedések szolgálnak jogi alapul a földelkobzásokhoz.
https://hvg.hu/360/20260216_202607-orosz-ors-hvg-portre-szlovakiai-magyarok-benes-dekretumok
Az Európai Parlamentben Fiala-Butora János alkotmányjogász és emberi jogi ügyvéd szerint a hatóságok úgy próbálták meg a vagyonelkobzásokkal kapcsolatos kritikákat elhallgattatni, hogy büntetni rendelték azt. Ez azonban visszafelé sült el: egyre több magyar és szlovák állampolgár fogalmaz meg nyilvános bírálatot. Fiala-Butora egyike volt azoknak, akik saját magukat is feljelentették, mondván, kérdőre vonják a dekrétumokat. Bár a rendőrség büntetőeljárást indított ellenük, az ügyészség ezt később leállította, kimondva, hogy a szabályozás sértheti a szólásszabadságot, és nem egyértelmű, mit is kíván elérni a kormány. Az ügy azonban továbbra is folyamatban van a rendőrség hatáskörében.
A jogász beszámolt arról is, hogy petíciót indítottak a szerintük alkotmányellenes jogszabály ellen, amelyet közel nyolcezren írtak alá. Fiala-Butora szerint a kormány részben sikerrel járt abban, hogy összemossa a második világháború utáni történelmi elkobzásokat a jelenlegi esetekkel. Úgy véli, Szlovákia egyértelműen emberi jogokat sért, és kérdés, hogy az Európai Unió felismeri-e ezt problémaként.
Fiala-Butora egy friss példát is ismertetett: egy három nappal korábban hozzá került ügyben 150 ezer euró értékű föld elkobzását indokolták azzal, hogy a tulajdonos 1946-ban magyar állampolgár volt. Bár az elkobzást akkor kellett volna végrehajtani, az állam most a még élő leszármazottakkal szemben alkalmazza a jogkövetkezményeket.
Az Amnesty International Szlovákia részéről Kamila Gunišová hangsúlyozta: a büntetőjogi szabályozásnak pontosnak és egyértelműnek kell lennie. Az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata szerint az állampolgároknak világosan kell látniuk, milyen magatartás jár jogkövetkezményekkel. A jelenlegi szabályozás azonban szerinte túl tág és pontatlan, ami jogbizonytalanságot teremt, különösen a közéletben részt vevők számára. Hozzátette: a büntetőjog a legsúlyosabb beavatkozási forma a szólásszabadságba.
A képviselők közül Vincze Loránt (RMDSZ) „maffiastílusú földelkobzásokról” beszélt, több száz esetről és több ezer hektárnyi földről, amelyek után nem fizettek kártérítést. Szerinte az Európai Bizottsággal folytatott párbeszéd akadozik, miközben a szlovák büntető törvénykönyv módosítása annyira ellentmondásos, hogy még a rendőrség sem tudja megfelelően alkalmazni.
A fideszes Gál Kinga azt kifogásolta, hogy nem kapott szót a felvidéki magyar közösség képviselője, és úgy fogalmazott: az uniós intézmények hallgatnak, amikor magyar közösségeket ér jogsérelem. Hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy a Beneš-dekrétumok a mai napig joghatásokat válthatnak ki. Arra is emlékeztetett, hogy ő volt az, aki ezt a témát először, még 2007-ben behozta a LIBE-szakbizottság elé.
A vitában ugyanakkor eltérő álláspontok is megjelentek. Katarína Roth Neveďalová, a Robert Fico miniszterelnök vezette Smer párt képviselője szerint nem indokolt a második világháború utáni rendezés újranyitása, mivel a dekrétumok már Szlovákia uniós csatlakozása előtt is léteztek.
Az Európai Bizottság képviseletében felszólaló Marie-Hélène Boulanger főosztályvezető emlékeztetett: a testület 2025 novemberében kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, a bizottsági kifogásokra érkezett szlovák válasz értékelése jelenleg is folyamatban van.
A vita során többen bírálták az uniós intézmények lassú reakcióját, míg mások a kérdés politikai felhangjaira hívták fel a figyelmet. László András fideszes képviselő „maszatolást” és „pofátlan kettős mércét” emlegetett, felrótta, hogy ennek kapcsán Orbán Viktort támadják, és szégyelljék magukat azok, akik nem engedték, hogy Gubik László, a szlovákiai Magyar Szövetség elnöke is részt vegyen a vitán.
Az esemény után Fiala-Butora János az EUrologusnak azt mondta, hogy a mindenkori magyar kormány előtt két lehetőség van: nyomást gyakorolni a szlovák kormányra, illetve az Európai Bizottságra. A magyar kormány azonban egyik téren sem ért el eredményt.
Látjuk, hogy ez az út kudarccal végződött. Nem sikerült a szlovák kormányt jobb belátásra bírni. A másik út, hogy a befolyásukat bevetve az Európai Bizottságot vegyék rá arra, hogy az emberi jogokat az EU-ban maximális mértékben alkalmazza. Azt látni kell, hogy a jelenlegi magyar kormány erre nem alkalmas, hiszen az egész retorikáját az EU-val való szembenállásra építi és hivatkoznak arra, hogy az EU-ban kettős mérce van az emberi jogok terén – ami valóban így van –, de ők ezt a problémát inkább elmélyítik, mint megoldanák
– fogalmazott a jogász, az ír Galway Egyetem kutatója.
https://hvg.hu/360/20260116_hataron-tuli-magyarok-benes-dekretumok-elarult-kisebbsegek-hvg
A szlovák nyilvánosságot is élénken foglalkoztatja a kérdés, a legnagyobb ellenzéki párt, a liberális Progresszív Szlovákia is elfogadhatatlannak nevezi a joggyakorlatot. Korábban a párt elnökével, Ódor Lajossal az EUfória podcastban is beszélgettünk erről. Ugyancsak a témához tartozik, hogy a szlovák Földalap egyik korábbi igazgatója azt állította, hogy az intézményen belül egy bűnözői hálózat működik, amely az elkobzások mögött áll, és kapcsolatban áll Robert Fico Smer pártjával.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
