A látogatás nem pusztán a dél-amerikai kábítószer-kereskedelem megismerését szolgálta: az Európai Unió számára egyre sürgetőbb kérdés, hogyan lehet megakadályozni, hogy a kontinens legfontosabb kereskedelmi útvonalai és kikötői a nemzetközi bűnszervezetek logisztikai hálózatának részévé váljanak.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) kilenc képviselője (magyar nem volt közöttük) a kolumbiai kormány, a rendőrség, az ügyészség, a parlament és nemzetközi szervezetek képviselőivel egyeztetett. A küldöttséget Javier Zarzalejos, a bizottság spanyol néppárti elnöke vezette. A program részeként a képviselők megismerkedtek a kolumbiai rendőrség kábítószer-ellenes célkiválasztási és ellenőrzési módszereivel, Cartagenában pedig felkeresték a CONTECAR konténerterminált, ahol a kábítószer-csempészet elleni fellépést bemutató gyakorlatokat is megtekintettek. Amerikai vám- és nyomozóhatóságok képviselőivel szintén találkoztak.
Kolumbia stratégiai partner az Európai Unió számára, és kulcsfontosságú szövetséges a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben
– fogalmazott Zarzalejos a látogatás lezárásakor. Hozzátette: a tapasztalatok segíthetik az uniós igazságügyi és rendőrségi együttműködés fejlesztését, valamint az új szervezettbűnözés-ellenes szabályok előkészítését. A képviselők azt is hangsúlyozták, hogy a bűnüldözésnek tiszteletben kell tartania az emberi jogokat és a jogállamiság követelményeit.
Az Európai Unió Kábítószer-ügynökségének (EUDA) 2026-os jelentése szerint a tagállamok 2024-ben 330 tonna kokaint foglaltak le, szemben a 2023-as, rekordnak számító 419 tonnával. A csökkenés azonban önmagában nem bizonyítja, hogy kevesebb kábítószer jutna Európába: a lefoglalások száma nőtt, miközben a dél-amerikai termelés magas szinten maradt. A hatóságok szerint a kereskedők egyre változatosabb útvonalakat és módszereket alkalmaznak, hogy elkerüljék az ellenőrzéseket.
A 2024-es lefoglalások mennyisége alapján Spanyolország 124 tonnával, Franciaország 53,5 tonnával, Belgium pedig 44,6 tonnával állt az élen. Ez a három ország együttesen az uniós tagállamok által lefoglalt kokain mintegy 67 százalékát adta. A számok jól mutatják, hogy a dél-amerikai eredetű kokain nem csupán a hagyományos fogyasztói piacok problémája: a nemzetközi kereskedelembe beépülő csempészhálózatok az európai gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen infrastruktúrát is kihasználják.
A kokain nagy mennyiségben továbbra is kereskedelmi konténerekben érkezik Európába. A bűnszervezetek azonban a nagy kikötőkben szigorított ellenőrzésekre kisebb kikötők igénybevételével, tengeri átrakodással, drónokkal, illetve egyre kifinomultabb fizikai és vegyi elrejtési módszerekkel reagálnak. A probléma nem áll meg a határellenőrzésnél: a kikötői dolgozók megvesztegetése, a fenyegetések és az erőszak a legális logisztikai láncokat is veszélyeztethetik. Az európai drogpiacon zajló verseny egyes országokban bandaháborúkhoz és emberölésekhez is hozzájárul.
Az Európai Bizottság 2026 márciusában külön kikötői stratégiát fogadott el. Az uniós külkereskedelem mintegy 74 százaléka a tengeri kikötőkön keresztül bonyolódik, így ezek biztonsága gazdasági és belbiztonsági kérdés egyszerre. A stratégia a vámellenőrzések jobb összehangolását, a kikötői dolgozók háttérellenőrzésének fejlesztését és a harmadik országok kikötőinek biztonsági értékelését is előirányozza. Az intézkedések a 2024-ben elindított Európai Kikötői Szövetség munkájára épülnek, amely a hatóságokat és a magánszektort igyekszik közös fellépésre ösztönözni.
Brüsszel 2025 decemberében új drogstratégiát és a kábítószer-kereskedelem elleni cselekvési tervet is bemutatott. A cél a bűnszervezetek üzleti modelljének megbontása, a csempészútvonalak feltérképezése, a vegyi előanyagok ellenőrzésének szigorítása és a nemzetközi együttműködés javítása. A fellépés egészségügyi szempontból sem mellékes: az EUDA adatai szerint 2024-ben az uniós fiatal felnőttek közül 2,5 millióan, a 15–34 éves korosztály 2,5 százaléka fogyasztott kokaint az előző évben. A szennyvízvizsgálatok 2025-ben a vizsgált 85 európai város közül 48-ban a kokainmaradványok növekedését mutatták az előző évhez képest.
A kolumbiai látogatás egyik fontos pontja volt az Eurojusttal, az EU büntető igazságügyi együttműködési ügynökségével kötendő megállapodás előkészítése. Az ilyen egyezmények lehetővé tehetik a büntetőügyekben illetékes hatóságok közötti rendszeresebb információcserét és a határokon átnyúló nyomozások szorosabb összehangolását.
A delegáció tapasztalatait a LIBE bizottság a következő időszakban értékeli, és felhasználja az uniós jogalkotási javaslatokról kialakítandó álláspontjához. A Bizottság 2027 elejére várhatóan új szabályokat javasol a szervezett bűnözés elleni fellépés korszerűsítésére.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
