Friss hírek

Egyetlen univerzális mérőszám jelezheti, ha kezdjük elveszíteni a testi és szellemi képességeinket

Nem az élet hossza, hanem az egészségben eltöltött évek száma az igazán fontos, amit akár előre is lehetne jelezni egy mostanában egyre többet emlegetett mérőszámmal. Persze csak ha sikerülne könnyen mérhetővé tenni, és elterjedne a használata. Ez az úgynevezett „belső kapacitás”, de mit mutat? Mi köze az egylábas egyensúlyozáshoz? És mikor figyelhetnék magukon már a harmincasok is?

„Először saját magunkkal kellene összeházasodnunk” – szinglinek lenni a 21. században

A szülőktől látott rossz minták és a traumák miatt nehéz jól működő párkapcsolatot kialakítani, a huszonegyedik században pedig egyre többen látják úgy: nem is muszáj, mert egyedül is lehet teljes életet élni. Sok nő azt érzi, a férfiak nehezen szokják meg, hogy a párjuk nem anyagi, hanem érzelmi stabilitásra vágyik. Van, aki önismeretben jeleskedő férfipartnert szeretne, és vannak férfiak, akik az önismeret miatt mondták ki, jobb, ha nem kezdenek párkapcsolatba. Szinglikörkép a szinglik világnapján.

Mi köze van a talajéletnek az ön életéhez? Több, mint gondolná! – zCast a bióról

A Föld egészsége a mi saját egészségünk is – derül ki a zCast friss, biogazdálkodásról szóló adásából. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője nemcsak a biogazdálkodás jelentőségéről beszél, de arról is, hogy mennyire szorosan függ össze a talajélet a saját életünkkel. Megélhet egymás mellett a biotermelés és a regeneratív talajművelés? Mi köze van a hedonizmusnak a bioélelmiszerekhez? Mi dolga van egymással az új génszerkesztési eljárásoknak, a szétszóródó polleneknek, és a szabadalmi jogoknak? És vajon miért „csúnya nagy torzítás” az, hogy a biotermékek drágábbak?

Húsz év múlva kőkorszakinak fog tűnni, hogy megvárjuk, amíg valaki megbetegszik, és csak utána próbáljuk meggyógyítani

Ifj. Duda Ernő biotechnológus szerint a mai, reaktív orvoslás gazdaságilag hosszú távon fenntarthatatlan, és bár a prevenció lenne a követendő út, az egészségügyi kiadásoknak még csak körülbelül 3 százaléka jut erre. Ahogy mondja, az emberek mindig is vágytak rá, hogy hosszabb ideig éljenek, de nem arra költenek, amire igazán fontos lenne – pedig a legjobban igazolt „longevitygyógyszer” hétköznapibb, mint gondolnánk.