Korábbi tanulmányok már sugallták, hogy a mediterrán étrendet követő embereknek egészségesebb a szívük, ám ezek a vizsgálatok nem tudták egyértelműen kizárni az egyéb egészségi vagy életmódbeli különbségek hatását. A mostani tanulmány 7500 idősebb felnőtt bevonásával készült, akiknél magas volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

A New England Journal of Medicine című folyóiratban közölt tanulmány készítői véletlenszerűen három csoportba osztották a résztvevőket. Két csoportnak extraszűz olívaolajjal, illetve magvakkal gazdagon kiegészített mediterrán étrendet írtak elő, személyre szabott tanácsadással és csoporttalálkozókkal kiegészítve, míg a harmadik csoport kontrollétrendjét az általánosan fogyasztott alacsony zsírtartalmú tejtermékek, gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek alkották.

A szakemberek így minden egyéb tényezőt kizárva tudták vizsgálni, hogy az egyes étrendek milyen hatással vannak a szívroham és az agyi érkatasztrófa kialakulására. Az ötéves tanulmány során a résztvevők közül 288-an szenvedtek szívrohamot, agyi érkatasztrófát, vagy haltak meg valamilyen szív- és érrendszeri betegségtől.

A mediterrán étrendet követőknél 28-30 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki szív- és érrendszeri betegség az öt év alatt, mint azoknál, akik az általánosan fogyasztott alacsony zsírtartalmú étrendet követték. "Ezek remek hírek, mivel most már tudjuk, hogy miként előzhetők meg a halálozások vezető okának számító szív- és érrendszeri betegségek egy jó étrenddel" – húzta alá a tanulmány egyik készítője, Miguel Angel Martinez-Gonzalez, a pamplonai Navarrai Egyetem munkatársa.

"A mediterrán étrendben nagyon jó minőségű zsírok találhatóak" – mondta a Harvard Egyetem közegészségügyi tanszékén tanuló Dariush Mozaffarian. Mint elmondta, az étrendjük megváltoztatására törekvő embereknek érdemes kis lépésekkel kezdeniük: hetente egy-két napon elhagyni a húst, olívaolajjal főzni, és vörösbort inni az étkezéseknél nehéz alkoholok helyett. A szénhidrátban és telített zsírokban gazdag rágcsálnivalókat érdemes magvakkal helyettesíteni. A nem ajánlott ételek között szerepelnek a finomított lisztből készült kenyerek, az édességek, a vörös és a feldolgozott húsok.

A bostoni Simmons Egyetem szakembereként dolgozó Teresa Fung szerint a résztvevők közül sokan gyógyszert – koleszterinszint-csökkentő sztatint vagy diabéteszgyógyszert – is szedtek a tanulmány ideje alatt. "Véleményem szerint még ha az ember gyógyszeres kezelésben is részesül, a jó étrend akkor is jelentős jótékony hatással bírhat" – húzta alá a szakember, hozzátéve, hogy a magas kockázati csoportba tartozó embereknek nem érdemes addig várniuk, amíg valóban kockázatossá válik a helyzetük.