Újra előtérbe kerülhet be egy régi orvosság. Holland kutatók több átfogó vizsgálat eredményét szintetizálva mutatták be, hogy egy olcsó, régóta ismert, ám az utóbbi években már háttérbe került szívgyógyszer-hatóanyag segíthet abban, hogy a szívelégtelenségben szenvedő betegek ne kerüljenek kórházba.
Robert F. Kennedy Jr., J.D. Vance és több más washingtoni vezető politikus ugyanazt a szigorú étrendet követi: rengeteg fermentált zöldséget, legeltetett marha húsát eszik, alkoholt és cukrot pedig egyáltalán nem fogyasztanak. A diéta mögött egy orvos áll, aki tanácsadásért akár 18 ezer dollárt is elkér. Cserébe látványos fogyást, tisztább bőrt és több energiát ígér – még akkor is, ha a fermentált ételek jellegzetes, kissé kénes illata otthon néha feszültséget okoz az étkezőasztalnál.
Amerikai kutatók vizsgálata szerint a férfiaknál sokkal hamarabb kezd el növekedni a szívbetegség kockázata, mint a nőknél.
Amerikai kutatók kísérleti gyógyszere legalább fél éven át komolyabb mellékhatások nélkül csökkentette egy olyan koleszterinszerű részecske szintjét a vérben, amely néma gyilkosként leselkedik nagyjából minden tizedik emberre. Egy örökletes problémáról van szó, amellyel nem tudtak mit kezdeni, legalábbis mostanáig.
Kártya méretű eszközt fejlesztettek brit kutatók, ami a mesterséges intelligencia segítségével hallgatja az ember mellkasát – majd mondja meg, milyen szívbetegsége lehet.
Egyre többször hallani a műanyagok, azon belül is a mikroműanyagok káros hatásairól. Ennek ellenére sokan használnak ilyen edényeket, és sokszor ezekben melegítenek ételeket. Nem is gondolnak arra, hogy mennyire rosszat tesznek ezzel a szívüknek.
Siddarth Nandyala alkalmazása a mesterséges intelligencia segítségével hallgatja meg az ember szívverését, majd ad eredményt a lehetséges betegségekre vonatkozóan.
Svéd kutatók vizsgálata világított rá arra, hogyan vezethet végül szívbetegséget az, ha valaki keveset alszik.
Amerikai kutatók infravörös fény segítségével ki- és bekapcsolható pacemakert terveztek, ami magától feloldódik a szervezetben, így az eltávolításához sincs szükség műtétre.
Bár a japánok kedvelt vízitormája, a wasabi (vaszabi) közismerten csípős, azért egy olyan mellékhatására, amit egy izraeli nő akaratán kívül is megtapasztalt pár éve, nemigen gondolnánk. De úgy is fogalmazhatnánk: ha túl sok wasabit eszel, összetörhet a szíved.
Dr. Peter Attia azt mondja, ha túl akarjuk élni a várható életkorunkat, mégpedig viszonylag jó formában, akkor keményen meg kell dolgoznunk érte – apró, egymásra épülő változtatásokkal. Ehhez nyújt hátteret és segítséget a Végigélni című könyvében.
A fogyásnál sokkal többet nyerhetünk, ha hozzászoktatjuk magunkat ahhoz, hogy időszakosan megvonjuk magunktól az ételt.
Gyulladásos immunsejteket kerestek a szívben amerikai kutatók, és ehhez nem volt szükség szikére, csupán egy korszerű képalkotó eljárásra. A gyulladás növeli a szívbetegségek kockázatát, és fontos szerepet játszik számos szívbetegség negatív kimenetelében, a szívinfarktust is beleértve.
Az orvosi kezelések jelenleg a vérnyomás megfelelő szinten tartására összpontosítanak, holott a vérnyomás ingadozása is számos kockázatot rejt, elsősorban az idősebbek esetében.
A Columbia Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, mi történik azok szervezetében, akik rendszeresen kevesebbet alszanak az általánosan szükségesnél. Az eredmény ijesztő.
Az Alzheimer-kór és szívbetegség jövőbeli kockázatát is előre jelezhetik.
A szívelégtelenség a felnőtt népesség két százalékánál jelentkezik, ennek megfelelően világszerte hozzávetőlegesen 64 millió, az Európai Unióban 15 millió, hazánkban pedig 200 ezer embert érint. Ugyanakkor a betegség közel sem annyira közismert, mint más hasonlóan halálos kórképek. Pedig egy nemrég közzétett nemzetközi tanulmány szerint több mint 10 százalék a szívelégtelenségben szenvedők egyéves halálozási aránya – veszélyesebb, mint néhány gyakoribb ráktípus. De vajon mit jelent pontosan, ha valaki szívelégtelenségben szenved, mik a tünetei, hogyan diagnosztizálható, létezik rá modern terápia?
Jóval kisebb a valószínűsége a szívproblémák kialakulásának azoknál, akik szinte soha nem fogyasztanak sót azokhoz képest, akik rendszeresen sózzák az ételüket.
A hét többi napjához mérten hétfőn egyértelműen nagyobb egy infarktus bekövetkezésének kockázata. Azt még nem értik pontosan az orvosok, mi állhat ennek a hátterében.
Több mint három nap után kezdték felébreszteni az intenzív osztályon.
