Tetszett a cikk?

Az utóbbi három évben Japánban mintegy 130 település vezetett be saját, helyi pénznemet. A jelenségnek csak egyik oka a gazdaság évtizedes stagnálása, a másik a szétzilálódott helyi közösségek helyreállítása iránti igény.

Jamatóban "szeretet", Okava szigetén "köszönöm", Tamagavában "bambusz", Csibában "földimogyoró", országszerte fellelhetően pedig "wat" vagy "kilowattóra" a neve azoknak az alternatív fizetőeszközöknak, amelyeket a vállalkozó szellemű japánok a jen helyett vagy mellett használhatnak fizetésre. A közösségi pénzekért elsősorban helyi lakosok szolgáltatásait - fűnyírást, kertészkedést, gyerekvigyázást, masszázst - lehet igénybe venni, illetve helyi kiskereskedők nyújtanak érte árengedményt.
A Guardian beszámolója szerint az új pénzrendszerek elsősorban olyan településeken terjednek, ahol magas a nyugdíjasok és  - Japánban új jelenségként - a munkanélküliek illetve hajléktalanok száma. E hátrányos helyzetű rétegek így némi többletjövedelemhez juthatnak, és közben a helyi kisboltok is olyan eszközt kapnak a kezükbe, amellyel eredményesebben vehetik fel a harcot a bevásárlóközpontokkal és hipermarketláncokkal.
 
A gazdasági előnyök mellett felbecsülhetetlen értékű az a hatás, amelyet a rendszer az emberi kapcsolatokra gyakorol. "Sajnos még a szomszédok is annyira elidegenedtek egymástól, hogy az emberek vonakodnak akár kisebb szívességeket kérni egymástól. Az új pénznemek azonban növelik a segítőkészséget, és hozzájárulnak a kapcsolatok elmélyítéséhez" - mondja Jaszusi Inosze, egy, a helyi pénzek mellett kampányoló szervezet szóvivője. Ezt a hatást a tokiói agglomerációban található Csibában azzal is próbálják erősíteni, hogy a földimogyoróban végzett tranzakciók esetén a feleknek kötelező kezet rázniuk, és azt kiáltani: "amigó!"
A japán közösségi pénzrendszerek prototípusait egyébként észak-amerikai kisvárosokban dolgozták ki a nyolcvanas-kilencvenes években, majd amikor ezek működőképesnek bizonyultak, a know-how-t települések százai kezdték alkalmazni az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában, Franciaországban és máshol. Az önerőből beindított rendszerek sikere a globális gazdaság problémáira alternatív megoldásokat kereső mozgalmak figyelmét is felkeltette.  Így az utóbbi időben nyugati szervezetek segítségével olyan harmadik világbeli országokban is elkezdtek kísérletezni a közösségi pénzrendszerekkel, mint például Thaiföld, Indonézia, Szenegál vagy Mexikó.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A legjobb mód, hogy távol kerüljünk az őrjítő bezártságtól

A legjobb mód, hogy távol kerüljünk az őrjítő bezártságtól

Drágán spórolni: teszten az első konnektoros, 21 millió forintos Toyota RAV4

Drágán spórolni: teszten az első konnektoros, 21 millió forintos Toyota RAV4

Gulyás: szerdáig még 400 ezer oltás lesz

Gulyás: szerdáig még 400 ezer oltás lesz