Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Jamatóban "szeretet", Okava szigetén "köszönöm", Tamagavában "bambusz", Csibában "földimogyoró", országszerte fellelhetően pedig "wat" vagy "kilowattóra" a neve azoknak az alternatív fizetőeszközöknak, amelyeket a vállalkozó szellemű japánok a jen helyett vagy mellett használhatnak fizetésre. A közösségi pénzekért elsősorban helyi lakosok szolgáltatásait - fűnyírást, kertészkedést, gyerekvigyázást, masszázst - lehet igénybe venni, illetve helyi kiskereskedők nyújtanak érte árengedményt.
A Guardian beszámolója szerint az új pénzrendszerek elsősorban olyan településeken terjednek, ahol magas a nyugdíjasok és - Japánban új jelenségként - a munkanélküliek illetve hajléktalanok száma. E hátrányos helyzetű rétegek így némi többletjövedelemhez juthatnak, és közben a helyi kisboltok is olyan eszközt kapnak a kezükbe, amellyel eredményesebben vehetik fel a harcot a bevásárlóközpontokkal és hipermarketláncokkal.
A gazdasági előnyök mellett felbecsülhetetlen értékű az a hatás, amelyet a rendszer az emberi kapcsolatokra gyakorol. "Sajnos még a szomszédok is annyira elidegenedtek egymástól, hogy az emberek vonakodnak akár kisebb szívességeket kérni egymástól. Az új pénznemek azonban növelik a segítőkészséget, és hozzájárulnak a kapcsolatok elmélyítéséhez" - mondja Jaszusi Inosze, egy, a helyi pénzek mellett kampányoló szervezet szóvivője. Ezt a hatást a tokiói agglomerációban található Csibában azzal is próbálják erősíteni, hogy a földimogyoróban végzett tranzakciók esetén a feleknek kötelező kezet rázniuk, és azt kiáltani: "amigó!"
A japán közösségi pénzrendszerek prototípusait egyébként észak-amerikai kisvárosokban dolgozták ki a nyolcvanas-kilencvenes években, majd amikor ezek működőképesnek bizonyultak, a know-how-t települések százai kezdték alkalmazni az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában, Franciaországban és máshol. Az önerőből beindított rendszerek sikere a globális gazdaság problémáira alternatív megoldásokat kereső mozgalmak figyelmét is felkeltette. Így az utóbbi időben nyugati szervezetek segítségével olyan harmadik világbeli országokban is elkezdtek kísérletezni a közösségi pénzrendszerekkel, mint például Thaiföld, Indonézia, Szenegál vagy Mexikó.
A Guardian beszámolója szerint az új pénzrendszerek elsősorban olyan településeken terjednek, ahol magas a nyugdíjasok és - Japánban új jelenségként - a munkanélküliek illetve hajléktalanok száma. E hátrányos helyzetű rétegek így némi többletjövedelemhez juthatnak, és közben a helyi kisboltok is olyan eszközt kapnak a kezükbe, amellyel eredményesebben vehetik fel a harcot a bevásárlóközpontokkal és hipermarketláncokkal.
A gazdasági előnyök mellett felbecsülhetetlen értékű az a hatás, amelyet a rendszer az emberi kapcsolatokra gyakorol. "Sajnos még a szomszédok is annyira elidegenedtek egymástól, hogy az emberek vonakodnak akár kisebb szívességeket kérni egymástól. Az új pénznemek azonban növelik a segítőkészséget, és hozzájárulnak a kapcsolatok elmélyítéséhez" - mondja Jaszusi Inosze, egy, a helyi pénzek mellett kampányoló szervezet szóvivője. Ezt a hatást a tokiói agglomerációban található Csibában azzal is próbálják erősíteni, hogy a földimogyoróban végzett tranzakciók esetén a feleknek kötelező kezet rázniuk, és azt kiáltani: "amigó!"
A japán közösségi pénzrendszerek prototípusait egyébként észak-amerikai kisvárosokban dolgozták ki a nyolcvanas-kilencvenes években, majd amikor ezek működőképesnek bizonyultak, a know-how-t települések százai kezdték alkalmazni az Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában, Franciaországban és máshol. Az önerőből beindított rendszerek sikere a globális gazdaság problémáira alternatív megoldásokat kereső mozgalmak figyelmét is felkeltette. Így az utóbbi időben nyugati szervezetek segítségével olyan harmadik világbeli országokban is elkezdtek kísérletezni a közösségi pénzrendszerekkel, mint például Thaiföld, Indonézia, Szenegál vagy Mexikó.
