Egy év euró

Egy évvel az euró bevezetését követően a közösségi valutát már nem lehet semmibe venni - áll az Európai Bizottság Egy év euró című jelentésének bevezetőjében. Pedig a tény, hogy az euró megkerülhetetlen fizetőeszközzé vált az unióban, korántsem akkora meglepetés, mint a tanulmány sugallja: az EU tizenöt államából tizenkettőben mással hivatalosan nem is lehet fizetni.
Míg a gazdasági élet szereplőinek nem okozott gondot az átállás (ők már 2002 előtt megismerkedtek a közös pénzzel), a hétköznapi fogyasztók többsége vásárláskor még mindig átszámítja a pénzt az egykori nemzeti valutába; a nagyobb kiadásoknál pedig, amilyen az autó- vagy házvásárlás, az euróban számolók aránya mindössze 12,5 százalék. Nehezíti a pszichológiai átállást a kettős árcédulák használata; Franciaországban például eredetileg tavaly júliusban kezdődött volna az euró egyeduralkodása, ám a kettős árazás még idén is megmarad.
Egy novemberi közvélemény-kutatás adatai szerint az eurózóna lakosai elégedettek a közös pénz fizikai megjelenésével: az új bankjegyek használatához a lakosság 92,8, az érmékhez pedig 66,8 százaléka szokott hozzá "egyszerűen". A fémpénzekkel szembeni elégedetlenséget elsősorban az érmék megkülönböztethetetlensége, súlya és viszonylag magas értéke (a legkisebb papírpénz pillanatnyilag a magyar pénzre átszámítva megközelítőleg 1200 forint értékű 5 eurós bankjegy) okozza. A nagy értékű és nehéz érmék elleni harc élharcosai a görögök és az olaszok; e két országban korábban nem alakult ki a fémpénzek használatának hagyománya.
Nem pénzhasználati szokásokkal, hanem pénzügytechnikai okokkal indokolja a kisebb - 1 és 2 eurós - bankjegyek bevezetésének szükségességét a belga jegybank elnöke. "A dollár népszerűségének egyik megalapozója a mindenki által ismert és szeretett egydolláros bankjegy volt. Az egyeurós papírpénz bevezetése hozzájárulhatna az euró globális népszerűsítéséhez" - véli Guy Quaden. A papírpártiak törekvései minden bizonnyal hamarosan célba érnek, az Európai Központi Bank elnöke, Wim Duisenberg ugyanis egy tavaly évvégi interjújában kijelentette: az EKB mérlegelni fogja az 1 és 2 eurós bankjegyek bevezetése melletti és elleni érveket, de alapvetően nyitott a változtatásokra.
A dánok többsége a kilencvenes évek elején népszavazáson utasította el az EU-beli valutauniót megalapozó maastrichti egyezményt, majd 2000 szeptemberében másodszor is elvetették az euró bevezetését. A legutóbbi, decemberi közvélemény-kutatások már európárti többséget mutatnak: a megkérdezettek 61 százaléka támogatja a dán korona euróra váltását. A brit kormány pillanatnyilag öt gazdasági feltételt vizsgál, többek közt azt, hogy a csatlakozás milyen hatással lesz a foglalkoztatásra, az iparra és az életszínvonalra. A vizsgálat júniusig tart, és ha a feltételek teljesülni látszanak, a kormány népszavazáson kéri a lakosság támogatását az euró bevezetéséhez. Brit szakértők szerint a referendum jó kampánnyal megnyerhető, noha még mindig erős a közvélemény ellenállása. A népszavazást várhatóan ősszel tartanák meg; utána már kezdődik a helyezkedés a következő parlamenti választásokra. Svédország kormánya - a harmadik olyan EU-tagé, amely eddig kimaradt az euróövezetből - novemberben döntötte el, hogy idén szeptember 14-én népszavazást tart az új pénz bevezetéséről.