A friss számítások szerint az idén éves átlagban a pénzromlás 4,5 százalék lesz a korábban várt 5,2 százalék helyett, 2004-ben pedig 4,1 százalékra csökken az előző prognózis szerinti 4,6 százalékkal szemben. (A jegybank szakemberei májusi inflációs előrejelzésüket hordónkénti 25 dolláros olaj ár feltételezése mellett állították össze.)
A hétfői inflációs összegzés alapján a bruttó hazai termék 2003-ban 3,4 százalékkal, 2004-ben pedig 3,6 százalékkal bővül, a februári jelentésben a szakértők még a GDP növekedését ez évre 3,5 százalékra, 2004-ben pedig 3,6 százalékra taksálták. A folyó fizetési mérleg hiánya a most közzétett inflációs jelentés szerint 2003-ban 3,9 milliárd euró lesz, míg 2004-ben 4,2 milliárd euróra rúg majd. Ez az érték mindkét évben a GDP százalékában kifejezve 5,1 százalékot jelez. A februári prognózisban az MNB munkatársai ez évben 3,7 milliárd euróra, míg 2004-ben 3,6 milliárd euróra várták a folyó fizetési mérleg deficitjét, ami a GDP százalékában 2003-ban 5 százalékot, 2004-ben pedig 4,6 százalékot mutatott.
Idén a jegybanki szakértők 8,8 százalékos, jövőre pedig 6,5 százalékos bruttó béremelkedést várnak, ellentétben a februárban közzétett, ez évre prognosztizált 7,8 százalékos, illetve 2004-re kiadott 5,4 százalékos bérnövekedéssel. Az idei első negyedéves infláció 4,6 százalékot tett ki, s a pénzromlás a 80-as évek közepe óta nem volt ilyen alacsony - mondta Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Monetáris Tanács ülését követően. A jegybank szakemberei kedvezően ítélték meg, hogy a termékpiacokon a termékek árazásában már megindult az alkalmazkodás a dezinflációs folyamatokhoz és mérséklődtek az inflációs várakozások.
A bérek gyors növekedése rontotta a vállalatok profittermelő-képességét, aminek hatása megnyilvánult abban is, hogy a társadalmi költségek növekedtek. Az utóbbi hónapokban emelkedik a munkanélküliség, s bár a munkanélküliségi ráta még mindig alacsonyabb, mint az EU átlaga, azonban magas az inaktívak száma. A munkapiaci alkalmazkodást rontja az a tény, hogy az állami szektorban a tavalyi intézkedések miatt gyors ütemben emelkedtek a bérek és a béremelkedést követte a versenyszektor is.
Az államháztartás keresletszűkítő hatása a vártnál kisebb lesz, 2003-ban a költségvetés mintegy 0,5 százalékkal, 2004-ben pedig 1,3 százalékkal mérsékelheti a GDP-hez viszonyítva a belföldi keresletet. A Középtávú Gazdaságpolitikai Programban előre jelzett fiskális politikától való eltérés megnehezítheti a további gazdasági folyamatokat. A külső környezet hatása jobb, mint amit eredetileg a jegybanki szakértők vártak, ám továbbra is nagy a bizonytalanság, a bérek további alakulása kedvezőtlen hatású lehet, inflációs kockázatokkal járhat. A fogyasztói kereslet pedig tovább emelkedik, a lakossági fogyasztás bővülését ez évre 6,6 százalékra, jövőre 5 százalékra várják az MNB szakemberei.
Az előrejelzés összeállításakor számoltak azzal is, hogy 2003-ban milyen hatással lehetnek az EU-csatlakozás miatti adó- és szabályozási lépések a fogyasztói árindex emelkedésére. Ezeknek az intézkedéseknek a várható hatása 2003-ban 0,5-0,6 százalékponttal, 2004-ben pedig 0,2-0,5 százalékponttal emelheti meg az inflációt, ám ezeket már beszámították az inflációs jelentésbe - mondták a prognózist bemutató tájékoztatón a jelentést összeállító szakértők. (MTI)