Az egy főre jutó tőkebevonás Szlovéniában 936 dollár, Csehországban 880 dollár, Szlovákiában 706 dollár volt fejenként 2002-ben, miközben 1996-2000 között még Magyarország tőkevonzó képessége volt az egyik legjobb a régióban - mondta Parragh László, az MKIK elnöke az MTI-nek. „Pillanatnyilag nincs olyan kormányzati intézkedés, ami a tőkebeáramlást felgyorsítaná” - jelentette ki Parragh, aki a kedvezőtlen trend visszafordításához elengedhetetlennek tartja egyebek mellett a Smart Hungary program felgyorsítását, tartalmasabbá tételét, a befektetés-ösztönzés szervezeti hátterének átalakítását, az ország kommunikációjának javítását. Az európai uniós csatlakozással a tapasztalatok szerint ugyan megnő majd a tőkebeáramlás, ám a regionális versenyből Magyarország rosszul kerülhet ki, ha most nem teszi meg a szükséges intézkedéseket - figyelmeztetett, ám szerinte a jelenlegi gazdasági helyzetben indokolatlan lenne megszorításokat bevezetni. Forráselvonás főként a gazdaság élénkítését szolgáló programoknál nem ildomos, ugyanis az a versenyképesség további gyengítésével visszafordíthatatlan következményekkel járhat - vélte.
Az MKIK Gazdasági és Vállalkozáselemzési Intézetének (GVI) 1740 cég megkérdezésével áprilisban összeállított vállalati konjunktúra-felmérése szerint tavaly őszhöz képest romlottak az üzleti helyzetről és kilátásokról alkotott vélemények, s 1999 óta a legmélyebb szintre süllyedt a fontosabb jellemzők együttes alakulását mutató GVI vállalati bizalmi index. A fél év alatt 8,8 százalékról 6,4 százalékra lecsökkent mutató visszaesési üteme mérséklődött, az exportáló cégek pedig gazdasági fellendülés előjeleiről számoltak be. Az intézet szerint a várakozások előbb-utóbb megkezdődő javulására utal az is, hogy az idén lecseng a forinterősödés és a teljesítménnyel nem arányos bérkiáramlás tavalyi hatása. (MTI)