A Monetáris Tanács 7,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot

Az MNB közleménye szerint 250 forintos euró-árfolyammal lehet elérni az idei 5 százalék alatti és a jövő évi, 3,5 százalék plusz-mínusz 1 százalékos inflációs célt. Járai Zsigmond bankelnök szerint az MNB azért egyezett bele az árfolyamsáv módosításába, hogy elkerülhető legyen a versenyképesség további romlása. Most azonban az MNB ismét az erős forintra voksolt. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője szerint a Monetáris Tanács az általa meghirdetett pénzügypolitika hitelességének helyreállítására tett kísérletet. Ugyanakkor Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzője szerint megkérdőjelezhető a jegybank kiszámíthatósága és hitelessége, valamint a gazdaságpolitika átláthatósága is. A térséggel foglalkozó londoni befektetési elemzők szerint inflációs aggályok állhatnak a keddi agresszív magyarországi jegybanki kamatemelés mögött.
A jegybanki alapkamat-emeléssel párhuzamosan a kötelező tartalékok után fizetett kamat június 11-i hatállyal 5,75 százalékról 6,75 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács döntése alapján a kamatfolyosó nem változott, így az egynapos jegybanki betét kamatlába 6,5 százalékra, az egynapos fedezett hitel kamatlába pedig 8,5 százalékra emelkedett. A devizabetét fedezete mellett nyújtott projektfinanszírozó hitelek kamata 7,5 százalék lett, megegyezően az állami költségvetést 1991-től finanszírozó hitelek kamatával. A döntés hatására a bankközi pénzpiacon valamelyest erősödött a forint, egy euró 259,80/260,10 forintot ért.(MTI)