A munkaügyi felügyelők - a Munka törvénykönyvének legújabb módosítása értelmében - július elsejétől számos szempont alapján vizsgálhatják majd a munkaviszony jogi alapját, illetve minősíthetnek át megbízási szerződéseket munkaszerződésekké. Megnézik majd, a vállalkozási szerződés meghagyja-e a vállalkozás szabadságát, a megbízott nem meghatározott munkakört lát-e el. Figyelik, hogy a számlaadó a megbízó által nyújtott helyen végzi-e a munkáját, s a számla ellenében történő kifizetés nem árulkodik-e munkabérjellegről: rendszeresen fizetett, hasonló nagyságú összegről van-e szó. A felügyelők döntését befolyásolhatják más tényezők is, például az, hogy a munkaügyi nyilvántartásban mi szerepel, a vizsgált szerződés beépül-e a vállalat szervezeti egységébe, a szabadságról kell-e egyeztetni vagy sem, a vállalkozási szerződésben szabnak-e meg határidőt, jelzik-e a munkaidő kezdetét és végét, illetve csatolnak-e hozzá munkaköri leírást. E tényezőket együttesen vagy külön-külön, a konkrét esetet mérlegelve bírálhatják el a felügyelők; várhatóan azokat a megoldásokat is, melyek lényege, hogy a munkaszerződés mellett vállalkozói szerződést is köt alkalmazottjával a munkaadó.
A munkaügyi felügyelőség döntését (s az esetlegesen kiszabott bírságot) az érintettek a bíróságon fellebbezhetik meg. Csizmár Gábor, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára a hvg.hu-nak cáfolta azt a lapértesülést, miszerint a megyei munkaügyi felügyelőségek célvizsgálatokat végeznek majd, s így a piac - a felügyelőség által kiszemelt - szereplői (őrző-védők, ügynökök, benzinkutasok) számíthatnak elsősorban ellenőrzésekre. A kiszabható bírság akár hatmillió forintra is rúghat, bár a tárca jelezte: az év végéig zajló ellenőrzéseknél először mindössze figyelmeztetnek, és csak azt követően büntetnek, ha ennek ellenére továbbra is szabálytalanságokat tapasztalnak.
Szakértők szerint a munkaadók különbözőképpen reagálnak majd a törvénymódosításra, attól függően, hogy milyen mértékben jelent plusz terhet számukra a törvényes út. Megköthetik az alkalmazottal (a korábbi vállalkozóval) a munkaszerződést, ami azzal jár, hogy a minimálbért és a járulékokat is fizetniük kell utána: ez vagy a munkaadónak jelent többletköltséget, vagy a munkavállalónak jövedelemcsökkenést. Másik megoldás, ha a megbízottal keretszerződést kötnek, amely nem tartalmazza a rendszeres munkavégzést, csak az elvégzendő feladatot. A szerződésben ebben az esetben azt is kiköthetik, hogy a megbízott a megbízó telephelyén és eszközein is végezheti a munkát. Választhatják végül azt is, amit az egyik, hvg.hu által megkérdezett vállalkozó tesz: három alkalmazottja minimálbérre van bejelentve, ők fizetésük többi részét havonta borítékban, zsebbe kapják meg, papírok nélkül.
A törvénymódosítás a munkavállalók érdekeit szolgálja, érvel a munkaügyi tárca: megszűnik kiszolgáltatottságuk, ami abból adódik, hogy ha vállalkozóként végzik munkájukat, megbízóik sem a tb-járulékfizetést, sem a törvényesen járó szabadságot, sem a munkaidőt, sem a felmondás feltételeit nem garantálják számukra. A tárca szerint a módosítás célravezető és jó; Csizmár államtitkár úgy véli, erre utal az is, hogy sem az ellenzék, sem a kamarák, sem az érdekvédelmi szervezetek nem tiltakoztak ellene. A törvény módosított változatát hevesen ellenző, négy-öt embert fogalalkoztató vállalkozók a hvg.hu-nak ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a változtatással több százezer úgynevezett "számlás munkavállaló", illetve az őket foglalkoztató cég omolhat össze, szorulhat ki a piacról. Önnek mi erről a véleménye?