A leendő tagállamok azt szeretnék elérni, hogy a munkavállalás, illetve a szociális juttatások kérdését vessék fel az EU tavasszal sorra kerülő csúcsértekezletén, vagy legalábbis közös állásfoglalásban hangsúlyozzák a négy szabadságjog – köztük a munkaerő szabad áramlásának – jelentőségét.



Az indítványt az EU tagállamok nagyköveteinek szerdai találkozóján is meg fogják vitatni – írja a brüsszeli portál. Ezen kívül a kérdést a versenypolitikáért felelős miniszterek március 11-i megbeszélésén is tárgyalni fogják – idézte az EU Observer az EU jelenlegi ír elnökségének egyik szóvivőjét.



„Ez az ügy mindannyiunkat érinti” – mondta a lapnak egy meg nem nevezett magyar diplomata. A cseh kormány egyik szintén név nélkül nyilatkozó szóvivője szerint a szerdai tanácskozás során dőlhet el, milyen további lépéseket tesznek a csatlakozó országok a kérdéssel kapcsolatban.



Az EU Observer összefoglalása szerint a csatlakozó országok dühét az váltotta ki, hogy a jelenlegi EU-tagállamok a korábbi ígéretekkel szemben bezárták munkaerőpiacaikat az unió új polgárai előtt. A lap szerint kifejezetten Svédország, Dánia, Hollandia, Írország és Nagy-Britannia a munkavállalást, illetve a szociális juttatásokat korlátozó döntése csípi a leendő új tagországok szemét, mert ezek az államok korábban nem helyeztek kilátásba hasonló lépéseket.



Az Európai Bizottságot is zavarja a jelenlegi tagországok bezárkózása – írta a lap. A munkaerőpiac megnyitására jogilag hétéves derogációt kérhetnek a tagállamok, de Nagy-Britannia és Írország csak a szociális juttatásokat vonná meg az új tagországok munkavállalóitól. Ez viszont azokkal az EU-szabályokkal ellentétesek, amelyek kifejezetten tiltják a nemzeti hovatartozás alapján történő diszkriminációt.