Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A hazai diákszövetkezetek nagyságrendileg 90 ezres taglétszámmal rendelkeztek tavaly és 3300 vállalattal voltak szerződéses viszonyban – áll a hvg.hu-hoz eljuttatott szövetkezeti felmérésben. A szektor 85-90 százalékát lefedő nyolc legnagyobb diákszövetkezet összes árbevétele 5,75 milliárd forint volt tavaly.
„Idén nagyjából 15-20 százalékos növekedésre számítunk mind a taglétszám, mind pedig a munkát vállaló diákok számát tekintve” – mondta a hvg.hu-nak Csaplár Zsolt, a közel 11 ezer taggal rendelkező és 7250 diáknak munkát adó Mind-Diák Szövetkezet igazgatója.
A szövetkezet saját szociológiai felméréséből kiderül, hogy a munkát vállaló fiatalok több mint fele 18-22 éves, albérletben lakik és közel egyharmaduk nem kap anyagi támogatást szüleitől. Az itt munkát vállalók 51 százaléka középiskolában, technikumban, 49 százalékuk pedig felsőoktatási intézményben tanul.
A Mind-Diák által megkérdezett tanulók nagyobb része szerint egy hallgató havi kiadásai 30-35 ezer forintra rúgnak, amelynek közel 70 százaléka étkezésre, ruházkodásra, tandíjra és szórakozásra megy el. „Az államilag finanszírozott kollégiumi ellátásban részesülők közül kevesebben vállalnak munkát, és vélhetően diákhitelből vagy a szülői támogatásból fedezik igényeiket” – áll a felmérésben.
A legtöbb diák tanulmányaira és szórakozásra költené a munkával keresett pénzt. Saját bevallásuk szerint a hallgatók 26 százaléka 61-120 órát dolgozik egy hónapban, és minden második megkérdezett diák azt mondta, hogy 400 forint minimális bruttó óradíjért már megéri dolgozni.
„Idén nagyjából 15-20 százalékos növekedésre számítunk mind a taglétszám, mind pedig a munkát vállaló diákok számát tekintve” – mondta a hvg.hu-nak Csaplár Zsolt, a közel 11 ezer taggal rendelkező és 7250 diáknak munkát adó Mind-Diák Szövetkezet igazgatója.
A szövetkezet saját szociológiai felméréséből kiderül, hogy a munkát vállaló fiatalok több mint fele 18-22 éves, albérletben lakik és közel egyharmaduk nem kap anyagi támogatást szüleitől. Az itt munkát vállalók 51 százaléka középiskolában, technikumban, 49 százalékuk pedig felsőoktatási intézményben tanul.
A Mind-Diák által megkérdezett tanulók nagyobb része szerint egy hallgató havi kiadásai 30-35 ezer forintra rúgnak, amelynek közel 70 százaléka étkezésre, ruházkodásra, tandíjra és szórakozásra megy el. „Az államilag finanszírozott kollégiumi ellátásban részesülők közül kevesebben vállalnak munkát, és vélhetően diákhitelből vagy a szülői támogatásból fedezik igényeiket” – áll a felmérésben.
A legtöbb diák tanulmányaira és szórakozásra költené a munkával keresett pénzt. Saját bevallásuk szerint a hallgatók 26 százaléka 61-120 órát dolgozik egy hónapban, és minden második megkérdezett diák azt mondta, hogy 400 forint minimális bruttó óradíjért már megéri dolgozni.
