Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A parlament hétfőn 191 igen szavazattal, három ellenében elfogadta a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosítására vonatkozó, PSZÁF-törvényként ismertté vált jogszabályt.
Az Országgyűlés által tavaly december 15-én elfogadott, ki nem hirdetett törvény ügyében a köztársasági elnök fordult az Alkotmánybírósághoz (AB) előzetes normakontrollt kérve. Mádl Ferenc különösen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetőire vonatkozó rendelkezéseket ítélte aggályosnak. Az AB március 23-ai határozatában az alaptörvénybe ütközőnek minősítette a jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek a PSZÁF elnöke és helyettesei megbízatásának megszűnésével kapcsolatban állapítottak meg szabályokat, ezért került ismét a törvényhozás elé a jogszabály.
Az ellenzék szerint Szász menesztését szolgálja a jogszabály
"A felügyeleti tanács elnöke megválasztásával és legalább két további tagja kinevezésével megszűnik a hivatalban lévő elnök és elnökhelyettesek megbízatása és köztisztviselői jogviszonya" - olvasható a hétfőn elfogadott normaszövegben. A törvény a PSZÁF új felépítését úgy határozza meg, hogy az intézményt egy felügyeleti tanács irányítja, az operatív irányítást pedig főigazgató végzi.
Az MSZP és az SZDSZ a PSZÁF szerkezeti átalakítását emelte ki a vitában, míg a Fidesz és az MDF szerint Szász Károlynak, a szervezet jelenlegi elnökének menesztése érdekében van szükség a jogszabály módosítására.
Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár válaszában kijelentette: az ellenzéki politikusok "rágalmazásait" semmilyen vizsgálat nem támasztja alá, és olyan aggály sem merült fel, hogy az unió nem tartja elfogadhatónak a jogszabályt. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság az ellenzék által vitatott részeket nem találta alkotmányellenesnek. (MTI)
Az Országgyűlés által tavaly december 15-én elfogadott, ki nem hirdetett törvény ügyében a köztársasági elnök fordult az Alkotmánybírósághoz (AB) előzetes normakontrollt kérve. Mádl Ferenc különösen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetőire vonatkozó rendelkezéseket ítélte aggályosnak. Az AB március 23-ai határozatában az alaptörvénybe ütközőnek minősítette a jogszabály azon rendelkezéseit, amelyek a PSZÁF elnöke és helyettesei megbízatásának megszűnésével kapcsolatban állapítottak meg szabályokat, ezért került ismét a törvényhozás elé a jogszabály.
Az ellenzék szerint Szász menesztését szolgálja a jogszabály
"A felügyeleti tanács elnöke megválasztásával és legalább két további tagja kinevezésével megszűnik a hivatalban lévő elnök és elnökhelyettesek megbízatása és köztisztviselői jogviszonya" - olvasható a hétfőn elfogadott normaszövegben. A törvény a PSZÁF új felépítését úgy határozza meg, hogy az intézményt egy felügyeleti tanács irányítja, az operatív irányítást pedig főigazgató végzi.
Az MSZP és az SZDSZ a PSZÁF szerkezeti átalakítását emelte ki a vitában, míg a Fidesz és az MDF szerint Szász Károlynak, a szervezet jelenlegi elnökének menesztése érdekében van szükség a jogszabály módosítására.
Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár válaszában kijelentette: az ellenzéki politikusok "rágalmazásait" semmilyen vizsgálat nem támasztja alá, és olyan aggály sem merült fel, hogy az unió nem tartja elfogadhatónak a jogszabályt. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság az ellenzék által vitatott részeket nem találta alkotmányellenesnek. (MTI)
