A testület szerdai brüsszeli ülése után kiadott közlemény szerint bizonyos előrehaladás ellenére az idei évre tervezett 4,6 és a jövő évre tervezett 4,1 százalékos deficit valószínűleg 0,9 százalékkal nagyobb lesz. Az Európai Bizottság hangsúlyozza: úgy tűnik, további intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a kormány által rögzített, s az EU-tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa által is ajánlott célkitűzés, az, hogy 2008-ra a deficit 3 százalék alá kerüljön, elérhető legyen.

Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint ugyan 2004-ben bizonyos mértékű konszolidáció megvalósult, mégis a magyar hatóságok július óta bevezetett intézkedései (a GDP 0,2 százalékát kitevő korrekciós csomag és lépések a további túlköltekezés elkerülésére) nem alkalmasak a 2004-es cél, a 4,6 százalék elérésére: a testület őszi előrejelzése szerint a valós adat ennél 0,9 százalékkal magasabb lesz.

Ami pedig a jövő évi célkitűzést illeti, azt maga a magyar kormány emelte meg időközben 4,1-ről 4,7 százalékra: s bár a 2005-ös költségvetés tartalmaz újonnan bevezetett, kiadáskorlátozási szabályokat, de ezek elégtelennek bizonyulhatnak, s kockázatot is jelenthetnek a bevételi oldalon. Ennek megfelelően az EU-bizottság őszi előrejelzésében 5,2 százalékos GDP-hiányt valószínűsített 2005-re, ami több mint egyszázalékos csúszást jelent az eredeti célhoz képest.

A bizottság ennek megfelelően azt javasolja az EU pénzügyminiszteri tanácsának, hogy ismerje el: nem elég hatékonyak az államháztartási deficit csökkentésére hozott eddigi magyar intézkedések, s folytatni kell a túlzott deficit esetére megszabott eljárást.

Ez azonban semmilyen szankcióra nem ad lehetőséget: Magyarország ugyanis egyelőre nem tagja az euróövezetnek, amelyen belül kötelező lenne - elvileg, mert itt is számos állam megsértette az elmúlt években az államháztartási deficitre vonatkozó szabályokat, s az EU velük szemben sem tudott fellépni - a hiánynak a bruttó hazai termék, a GDP 3 százalékos szint alatt tartása.

Az EU pénzügyminiszteri tanácsa, az Ecofin idén júliusban hét ország esetében állapította meg, hogy túl magas, 3 százalék feletti az államháztartási hiányuk. Ezek közül ötnél (Ciprus, Csehország, Lengyelország, Málta, Szlovákia) az Európai Bizottság most a túlzott deficit-eljárás felfüggesztését javasolja, mert úgy látja, hogy ezek megfelelő lépéseket hoztak a hiány csökkentése, s ez az általuk beterjesztett program szerint haladnak.

Magyarország és Görögország esetében viszont az eljárás folytatását indítványozza az Ecofinnek, amely e kérdésben dönteni hivatott. (Görögország esetében a testület azt állapította meg, hogy noha az euróövezet legnagyobb gazdasági növekedését mutatja, költségvetési helyzete nem hogy javult, hanem romlott az idén, s 2004-ben immár Athén szerint is 5,3 százalékos lesz a hiány, szemben a tavasszal közölt, 3 százalékos célkitűzéssel.)

A pénzügyminiszterek - ha jóváhagyják a bizottsági javaslatot - elvileg pénzügyi szankciókat is hozhatnak Görögország ellen (Magyarország ellen a fentiek miatt nem). Ám szakértők szerint a görögök megbüntetése sem tűnik valószínűnek, mert ilyen esetben nehéz lenne megmagyarázni, hogy korábban Franciaország és Németország, amelyek három éven át folyamatosan meghaladták a 3 százalékos GDP-szintet, miért kerülte el a szankciókat, vagyis az EU miért mér kettős mércével.

A kormány azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2008-ig teljesíti az euró bevezetésének feltételeit, s így a közös valuta legkésőbb 2010-ben bevezethető lesz - hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium állásfoglalása, amelyet a konvergencia program EU-bizottsági értékelésével kapcsolatban adtak ki.

A reagálás rögzíti azt is, hogy az Európai Bizottság most nyilvánosságot látott értékelése még nem tudta figyelembe venni a magyar konvergencia program december elején elkészült aktualizált változatát.

A közlemény szerint a főbb gazdaságpolitikai célokat sikerült teljesíteni, a gazdaság gyorsan növekszik, szerkezete kedvezően változott, az export és a beruházások váltak a növekedés fő forrásává. A PM álláspontja szerint a 2003-ban és 2004-ben megtörtént gazdaságpolitikai kiigazítás révén a magyar gazdaság ismét olyan növekedési pályára került, amely hosszútávon fenntartható. Ezt a pályát írja le a konvergencia program.

A növekedés a 2003-as 3 százalékkal szemben az idén várhatóan eléri a 4 százalékot. Megduplázódik 7,2 százalékról 14 százalékra nő az export dinamikája. Hasonlóan gyors ütemű a beruházások felfutása. A bruttó állóeszköz felhalmozás 2003-ban 3 százalékkal, az idén 10 százalékkal bővült. Az idén az első háromnegyed évben különösen gyorsan, 28,4 százalékkal emelkedtek a feldolgozóipari beruházások.

A magyar állásfoglalás szerint a gazdaságpolitikai kiigazítás, a korábbinál körültekintőbb és megalapozottabb költségvetési politika növelte a hitelességet, hozzájárult az állampapír piaci hozamok csökkenéséhez.

A jövő évi költségvetés a konvergencia programban foglaltaknál jelentősebb hiánycsökkentést irányoz elő annak érdekében, hogy az ország felzárkózása kellő ütemben folytatódhasson. A költségvetés a korábbiaknál nagyobb mértékben számol a kockázatokkal, és számos biztonsági elem is beépült a célok teljesítése érdekében.

A PM közleménye kiemeli azt is, hogy Magyarország az unióhoz idén csatlakozott országok jelentős részével szemben az elmúlt három év alatt jelentősen mérsékelte az államháztartási hiányt. Ráadásul Magyarország esetében a deficitcsökkentés tartós és egyenletes folyamat.

A pénzügyi tárca által idézett adatok szerint a GDP arányos hiány Magyarországon 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben 8,5, 5,3 és 4,5 százalék volt, míg a túlzott deficit eljárás alatt álló új tagállamok közül Cipruson 4,6, 6,4 és 5,2 százalék, Csehország 6,8, 12,6 és 4,8 százalék, Lengyelországban 3,6, 3,9 és 5,6 százalék, Máltán 5,9, 9,7 és 5,1 százalék, míg Szlovákiában 5,7, 3,7 és 3,9 százalék. (A tőkefedezeti elven működő, kötelező nyugdíjpénztárak államháztartásba történő beszámításával Magyarország és Lengyelország esetében.)

A PM közleménye kitér arra, hogy szeptemberben vált világossá a Pénzügyminisztérium számára, hogy az ország ezévi uniós csatlakozása miatt, főleg, mert ennek következtében változott a szabályozás, a vártnál lényegesen nagyobb lesz az idén a kiesés az általános forgalmiadó-bevételeknél, és a magas kamatok is jelentős államháztartási többletkiadást eredményeztek.

Ugyanakkor az elemzések azt mutatták, hogy a nyáron készült konvergencia programban megfogalmazott célokat sikerül elérni. Egészségessé vált a gazdaság szerkezete, a gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, lényegesen növekedett a piacok bizalma a kormányzati gazdaságpolitika iránt, és ez tükröződött az állampapírok hozamainak mérséklődésében.