A The Heritage Foundation amerikai konjunktúra- és politikai kutatóintézet, valamint a The Wall Street Journal amerikai napilap 1995 óta állítja össze a lajstromot, amely olyan kritériumok alapján rangsorolja a világ országait, mint a kereskedelempolitika, a kormányzat gazdaságba való beavatkozása, a monetáris politika, a költségvetési politika, a tőkeáramlások szabályozása, vagy a gazdaság általános jogi keretrendszere.

E kritériumok alapján a világ legszabadabb országa Hongkong, amelyet Szingapúr, majd Luxemburg követ. Nem kis meglepetésre a negyedik helyre Észtországot sorolták a lista összeállítói, kiemelve, hogy a balti állam példaértékű adópolitikáját, költségvetési fegyelmét és liberalizációs elkötelezettségét illetően.

A lista ötödik helyezettje Írország, a hatodik Új-Zéland, a hetedik Nagy-Britannia, a nyolcadik Dánia, a kilencedik Izland, a tizedik pedig Ausztrália. Meglepetés, hogy a top 10-ből kihullott, s csupán a 12-ik helyen futott be az Egyesült Államok, amelynek tavaly még sikerült a 10-ik helyre beküzdenie magát. Hasonló cipőben jár Svájc is, amely a tavalyi 9-ik helyét idén – az USA-val holtversenyben - a 12-ikre volt kénytelen felcserélni.

A kelet-európai régió éllovasát (Észtországot) Litvánia követi a 23-ik, majd Lettország a 28-ik helyen. Magyarországot még Csehország előzi meg: Prágának elsősorban költségvetési politikája miatt futotta csak a 33-ik helyre.

Magyarország mögött van Szlovákia (36.), Lengyelország (41.), Szlovénia (45.), Bulgária (52.), Horvátország (74.), Ukrajna (88.), valamint Oroszország (124.), amelyet még az afrikai Ruanda is megelőz.

Hazánk megítélése elfogadhatónak nevezhető; erősebb kritikát a következő területeken kaptunk: kereskedelempolitika, monetáris politika, jövedelem- és ármegállapítás, valamint általános jogi keretrendszer. Magyarország egyébként 0,2 pontot javított az előző évhez képest, ami a hetedik legnagyobb javulás.

A rangsor alapján megállapítható, hogy a világgazdaság egyre liberalizáltabb: a listán szereplő 155 ország közül ma már 17 gazdaságilag teljesen liberalizáltnak, 56 pedig többnyire liberalizáltnak tekinthető, 70 többnyire nem liberalizált, míg az elnyomott kategóriájába csupán 12 ország tartozik.