Tetszett a cikk?

Március első felében Budapesten tárgyalt a kormány és a Nemzeti Bank vezető tisztségviselőivel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, élén Ashoka Modyval, az IMF európai osztálya helyettes igazgatójával. A szakember a hvg.hu-nak adott exkluzív interjúban felvillantotta, milyen lépéseket vár a befolyásos nemzetközi szervezet a magyar gazdasági vezetéstől.

© Túry Gergely
hvg.hu: Az Önök tényfeltáró látogatására kritikus időpontban került sor. A reálbér tavaly csökkent, az államadósság rekordmagasságba szökött, a munkanélküliség emelkedik, és a költségvetési hiány az év első két hónapjában már elérte az egész évre tervezettnek csaknem felét. Neves közgazdászok, akik egyébként nem mondhatók a kormány ellenzékének, szintén aggódnak: az ország elvesztette korábbi versenyelőnyét az újonnan csatlakozott uniós országokhoz képest, a paternalista államfelfogás korábbi gyakorlata visszatérőben van, és kifulladóban vannak a gazdasági növekedés korábbi hajtóerői.

Ashoka Mody: Kritikus időpont helyett én úgy fogalmaznék, fontos pillanatban került sor a látogatásra. Még mindannyian emlékszünk azokra az évekre, amikor Magyarország kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtott: sikeresen áttért a piacgazdaságra, stabil jog- és társadalmi rendszere, beruházásösztönző politikája nemzetközi elismerést vívott ki. A pozitív trendeket az EU-tagság elnyerését célzó intézkedések tovább erősítették. Most azonban a magyar gazdaság egy új, döntő szakaszba lépett. Ismét időszerűvé vált a gazdasági növekedés felgyorsítása – ezt erősítették meg tárgyalópartnereim, mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank részéről. Legalább 3-4 százalékos, de talán még gyorsabb gazdasági reálnövekedés kell ahhoz, hogy csökkenjék a munkanélküliség és enyhüljön a szociális feszültség: amikor a nemzeti termék „tortája” nagyobb, azt könnyebb elosztani a különböző társadalmi csoportok között.

hvg.hu: Reformközgazdászok, akik ellenzik a közszféra jelenlegi túlzottan nagy méretét, és az állam gyakori beavatkozását a gazdaságba, radikális váltást sürgetnek a költségvetési egyensúly helyreállítására, a széleskörű állami támogatások megnyirbálását követelik. Azzal érvelnek, hogy az állami intervenciók ellehetetlenítik a piac normális működését, kiszorítják a befolyásos állami kapcsolatokkal nem rendelkező vállalkozókat a versenyből.

A. M.: Kétségtelenül előtérbe kellene helyezni a fiskális fegyelem erősítését. A magyar költségvetési előirányzatok az elmúlt években sorra nem teljesültek, és a gazdaságot rendkívül sebezhetővé teszi az ikerdeficit: mind a költségvetés, mind a folyó fizetési mérleg hiánya. Ha ez így marad, veszélybe kerülnek a növekedési célok, és nem teljesül az euró 2010-ben tervezett bevezetése sem, azaz zátonyra futhat a konvergencia program.

hvg.hu: 2010 azért még messze van…

A. M.: Ne gondolja. Közelebb van, mint első látásra tűnik. Ugyanis az „euró-jelölteknek” a közös pénz bevezetése előtti három éves átmeneti időszakban, az úgynevezett ERM2-ben [Exchange Rate Mechanism, vagyis árfolyam mechanizmus] már bizonyítaniuk kell, hogy teljesíteni tudják a maastrichti előírásokat. Magyarországnak tehát a költségvetési hiányt a bruttó hazai termék (GDP) három százalékára, az államadósságot a GDP-nek legfeljebb 60 százalékára, az éves inflációt legalább 3 százalékra kell leszorítania, az euró-forint árfolyamot pedig stabilan kell tartania már 2007-től, illetve 2008-tól. Ha ez nem megy, legalábbis hitelt érdemlően kell tudni bizonyítania, hogy az átmeneti időszak végeztével a kívánt célok teljesülnek, és az ország máris a helyes vágányon halad. Az időzítés tehát rendkívül fontos. Úgy gondolom, az euró bevezetése olyan méltó, össznemzeti cél lehet, amely egyesítheti a szembenálló politikai erőket, arra késztetvén őket, hogy felülemelkedjenek a szűkebb, pártpolitikai érdekeken.

hvg.hu: Ez meggyőzően hangzik, de sajnos mi jól ismerjük a magyar politika természetrajzát, itt eddig nem volt kegyelem, és még a legalapvetőbb gazdasági célokról is indulatos viták folynak a politikai pártok között. Jövőre választási év lesz Magyarországon, és az euró előszobájába pedig már 2007-ben be kellene lépni.

A. M.: Talán előbbre viheti a dolgokat a társadalmi párbeszéd: vagyis széles körben kellene megvitatni, milyen intézményekkel és politikai lépésekkel lehetne elérni az euró tervbe vett bevezetését. Egy ilyesfajta párbeszéd nyomán talán a politika szereplői között is javulna az együttműködés, és erősödne a közvélemény támogatása. Minderre nagy szükség van: a költségvetés hiánya ugyan csökkent, de kétséges a javulás minősége és tartóssága.

hvg.hu: Mit ért ez alatt?

A. M.: Azt, hogy a magyar gazdaságnak nagyobb rugalmasságot kell felmutatnia, ha igazodni akar a változó gazdasági feltételekhez. A költségvetés meglehetősen merev: nagyrészt már el vannak osztva a kiadási tételek, jelentős pénzeket visznek el a különböző jogosultságok. A kormánynak minimális a mozgástere. A munkaerőpiacra is bizonyos mértékig jellemző ez a rugalmatlanság. A közszféra túlsúlyos voltát én sem tartom egészségesnek. Nemzetközi tapasztalatok szerint, ahol kisebb az állami szektor, gyorsabb a gazdasági növekedés. Magyarországon a költségvetési kiadások lefaragásával nemcsak a büdzsé egyensúlyát lehetne javítani, hanem a közszféra méreteit is csökkenteni lehetne.

Mi lehet a jelentésben? (Oldaltörés)

© Túry Gergely
hvg.hu: A kiadások csökkentése azonban társadalmi feszültséget okoz, erre számos példa van napjainkban is. Nem lehetne inkább adócsökkentéssel operálni? Ezt ugyanis támogatja a közvélemény, ráadásul ezzel ösztönözni lehetne a hazai vállalkozásokat és a külföldi beruházókat egyaránt!

A. M.: Hosszabb távon az adók mérséklése valóban élénkítően hat a gazdaságra, lökést ad a beruházásoknak, de pillanatnyilag Magyarország ezt nem tudja kivárni. Ha a költségvetési kiadások megnyirbálása egyben szerkezeti javulást is hozna a költségvetésben, helye volna széleskörű adóreform bevezetésének. Máskülönben az adóreform keretében a rendszert korszerűbbé lehet tenni, átláthatóbbá és egyszerűbbé, de nem ajánlanám az állami bevételek leapasztását ebből a forrásból.

hvg.hu: Sokat beszéltünk a kívánatos költségvetési politikáról, de mi a helyzet a monetáris politikával? Nem kívánom, hogy kommentálja a forint árfolyamát, mert minden megjegyzése bizonyos mozgásokat indíthat el a pénzpiacon…

A. M.: Természetesen fontos a monetáris politika, már csak az infláció megzabolázása miatt is, de ma már meglehetősen alárendelt szerepet játszik a fiskális politikához képest. Ami egyébként a kormány és a független központi bank viszonyát illeti, bizonyos ellentétek mindenütt felmerülnek, de Magyarországon a nézetkülönbségek különösen élesek, és semmi jele annak, hogy csillapodnának. Egyetlen megjegyzésem ezzel kapcsolatban: különösen fontos, hogy a kormány politikája következetes és kiszámítható legyen.

hvg.hu: Hazatérve a küldöttség nyilvánvalóan összeállítja jelentését a magyar gazdaságról, és ajánlásokat fogalmaz meg a követendő gazdaságpolitikát illetően. Érlelődnek már a javaslatok?

A. M.: Természetesen miután kiértékeljük a látottakat, tapasztaltakat - beleértve a magyar gazdasági-pénzügyi döntéshozók elgondolásait -, megtesszük ajánlásainkat. Annyi máris világos, hogy folytatni kellene a költségvetési egyensúly javítását, és egy sor nehéz kérdésben - beleértve az egészségügyi ellátás, az oktatás, a közszolgálat átalakítását, a társadalombiztosítás finanszírozását – megoldást kellene találni. Továbbá: a költségvetés finanszírozta jogosultságokat vissza kellene venni, a szociális juttatásoknál a rászorultsági elvet kellene jobban érvényesíteni.

hvg.hu: Ismét csak arra hivatkozom, hogy 2006 választási év, és a kormány aligha hoz olyan döntéseket, amelyek, legalábbis rövidtávon, súlyos áldozatokat követelnek a lakosságtól. Számolni kell azzal, hogy ebben az esetben a választók jelentős számban hátat fordítanának a kormánypártoknak, és hatalomra juttatnák a jelenlegi ellenzéket.

A. M.: Tudatában vagyok a kormány dilemmájának. De a közvéleményt fel kellene világosítani a tartós egyensúlyhiány következményeiről, és arról, hogy határozott intézkedések híján nagy valószínűséggel az események fogják ide-oda sodorni a gazdaságot, kifullad a növekedés, és ezzel alapját veszti az életkörülmények javításának lehetősége.

hvg.hu: Amikor a Valutaalap szerteszét küldi a világban tényfeltáró küldöttségeit, az úgynevezett missziókat, fölkészítik-e a kiutazókat az egyes országok sajátosságaira? Arra például, hogy a társadalmi szolidaritást Európában nagyobb becsben tartják, mint az USA-ban, vagy, hogy például a svédek szívesebben fizetnek több adót, ha ezért nagyobb szociális juttatásban részesülhetnek? Tudják-e hogy a „minden méretre felhúzható” megoldás nem igazán működik?

A. M.: Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy különböző gazdasági modellek léteznek, és hogy valamennyi beteg gazdaságot nem lehet egyetlen csodaszerrel kikúrálni. Magyarországnak is magának kell kijelölni prioritásait, hagyományainak, az általa választott sajátos fejlődési útnak megfelelően. De csodák a gazdaságban sincsenek. És miközben szükség van társadalmi szolidaritásra, a leszakadással fenyegetett csoportok felkarolására, az országnak szembe kell néznie a gazdasági gondokkal, és megoldást kell rájuk találni. Erre mindenképpen szükség lesz, ha Magyarország 2010-ben csatlakozni akar az euróövezethez

Hirschler Richárd

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Lezárták az Irgalmasrendi kórház belgyógyászatát koronavírus-fertőzés miatt

Lezárták az Irgalmasrendi kórház belgyógyászatát koronavírus-fertőzés miatt

Mi van most a telefonjában? Jön a Super SIM-kártya

Mi van most a telefonjában? Jön a Super SIM-kártya

Norvég egészségügyi miniszter: sikerült úrrá lenni a járványon

Norvég egészségügyi miniszter: sikerült úrrá lenni a járványon