© AP

Az amúgy is idegesen reagáló piacon a legrosszabb napot zárták 2003. május 19. óta, miután az amerikai jegybank az ipari termelés visszaeséséről beszélt, valamint egy, a munkaügyi minisztérium által kiadott jelentés a magas olajárak miatt tovább emelkedő importárakról számolt be.

A visszaesést súlyosbította az IBM Corp. a vártnál alacsonyabb bevétele, amely kapcsán a szakértők abbéli félelmüknek adtak hangot, hogy a technológiai vállalatok részvényeinek értéke jócskán el fog maradni az előrejelzésekben szereplőt szinttől. A General Electric Co. és a Citigroup Inc. papírjai azonban jól forogtak, ez pedig az elemzők szerint kulcsfontosságú lehet, ahhoz, hogy a piac kilábalhasson a mostani helyzetből.

„A bevételt produkáló papírok jelentik ennek a piacnak az utolsó reményét” – nyilatkozta a Wall Street Journalnak Brian Pears, a Victory Capital Management brókere. „Ha a papírok forgalmát és bevételeit tudjuk fokozni, ezzel talán kivédhető a magas olajár és az infláció.”

Az előzetes számítások szerint a Dow 191,24 pontot, vagyis 1,86 százalékot esett, s ezzel 10 087,51-en zárt. Az amerikai index csütörtökön 125, szerdán pedig 104 pontot zuhant, s ezzel november 2. óta a legrosszabb záróértéket produkálta.

Más piacokon is visszaesés jellemezte a múlt hét utolsó munkanapjait. A Nasdaq kompozit index 38,56 pontot, vagyis 1,98 százalékot esett vissza, s ezzel 1908,25 ponttal olyan mélységekbe zuhant, amelyre utoljára tavaly október 25-én volt példa. A Standard & Poor’s 500 index 19,43 pontot veszített, ezzel 1142,62-nél fejezte be a kereskedést, amely november 3. óta a legalacsonyabb érték.

Mindhárom index közel fél éve nem produkált ilyen alacsony értékeket, s különösen a technológiai szektorban volt kiábrándító a kereskedés. Szakértők szerint ez a lassuló gazdasági növekedés jele. A pénteki nap zárásával a Dow három egymást követő napon produkált 100 pontnál nagyobb visszaesést, amely utoljára 2003 januárjában fordult elő.

Az előző hét eredményei máshol sem derűsebbek. A Dow 3,57 százalékkal, az S&P 500 3,27 százalékkal, a Nasdaq pedig 4,56 százalékkal esett vissza. A nagyobb piacok ezzel elérték az eddigi legalacsonyabb szintet idén. Ez annyit tesz, hogy a Nasdaq eddig összesen 12,29, a Dow 6,45, az S&P pedig 5,72 százalékkal esett vissza 2005-ben.

A pénteki gyászos eredménynek csupán a kötvénypiaci résztvevők örültek, amely szinte virágzásnak indult. A tíz éves lekötésű államkincstári kötvényeket 4,25 helyett 4,34 százalékon jegyezték pénteken, az aranyárak pedig emelkedésnek indultak.

A nyersolaj ára két hetes mélyrepülés után továbbra is alacsonyan maradt, 50,49 dolláros záróértékével 64 centes esést könyvelhetett el. A visszaeső olajárak ellenére a munkaügyi szervezetek beszámolói szerint a magas olajárak okozták az importárak emelkedését is. Ez utóbbi téren márciusban 1,8 százalékkal lehetett számolni, azonban még a fekete arany nélkül is 0,3 százalékos emelkedésről lehet beszélni, amely több mint 0,2 százalékkal meghaladja a közgazdászok által előre jelzett értéket.

„Számos arra utaló jel van, hogy az 53-54 dolláros olajár inflációt kelt, s ezt ma az importárakon is megéreztük” – nyilatkozta a WSJ-nek Peter Cardillo az S.W. Bach & Co. fő elemzője. „Nem segít, hogy most már látjuk, hogy a gazdaság egyre lassulva kezd belépni a második negyedévbe”.

A befektetők szerint a Fed ipari termelésről szóló beszámolójának alapján gyanítható, hogy a magas energia és nyersanyagárak is hatással voltak a termelésre. Március során az ipari termelés 0,3 százalékkal emelkedett, azonban az emelkedés szinte csupán teljességgel közszolgáltatási vállalatoktól származott, ugyanis a további ipari szektorok fél éve először visszaesést produkáltak.

Az IBM szerint az emelkedő nyugdíjak és az első negyedév vége előtt megkötött üzletek hiánya miatt veszítenek értékükből az indexek. A technológiai óriás, amely részvényeként 6 centes visszaesést produkált, utalt rá, hogy nagyobb átszervezést hajthat végre az év során. Az IBM a Dow legnagyobb vesztese volt egyébként, 6,94 dolláros, vagyis 8,3 százalékos visszaeséssel, ezzel 76,60 dolláron zárta a kereskedést.

A General Electric 25 centtel 35,75 dollárra emelkedett, miután az ipari és médiakonglomerátum az első negyedéves bevételek 25 százalékos emelkedéséről számolt be. Ennek oka, hogy a vállalat 11 különálló divíziójából 9 kétszámjegyű növekedést produkált. A cég második negyedéves előrejelzései megegyeznek a Wall Street-i elemzők jóslataival.

A Citigroup részvényenként 2 centtel múlta felül a várakozásokat, s ezzel 3 százalékkal javult előző évhez képest. A pénzügyi cég emellett beszámolt róla, hogy vezetősége további 15 milliárd dollárnyi részvény újra-felvásárlására adott utasítást. A Citigroup 35 centtel ért többet a nap végére, ezzel 45,75 dolláron zárt.

A gyógyszerpiari szektorban is felélénkült a forgalom, miután a Genentech Inc. jó eredményekről számolt be az Avastin nevű mellrák-ellenes gyógyszer hatásáról, az Ely Lilly & Co. kedélyállapot-javító gyógyszerére, a Zyprexa pedig kedvező szabadalmi elbírálásban részesült.

A visszaesés azonban még így is általánosabb trendnek bizonyult, ugyanis ötből csupán egy piaci résztvevő tudott emelkedést felmutatni. 2,75 milliárd részvény cserélt gazdát a pénteki nap folyamán.

A kisebb vállalatokat jegyző Russel 2000 index 11,16 pontot, vagyis 1,89 százalékot esett, s 580,78-nál zárt. A Russel a múlt hét során összesen 4,91 százalékot esett, ezzel idén eddig 10,86 százalékos visszaesést produkált.

A csütörtöki amerikai eredményeket világszerte visszaesés követte. A japán Nikkei index 1,66 százalékot zuhant, a brit FTSE 100 1,09 százalékot esett, míg a francia CAC-40 1,92 százalékos visszaeséssel zárta a kereskedést.