Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A brit üzleti napilap szerint semmilyen adat nem utal arra, hogy a keleti tagországokból kizárólag a szociális juttatásokért utaznának a nyugati EU-tagállamokba, sem arra, hogy a kelet-európai munkavállalók érkezése a korábban várt társadalmi felforduláshoz vezetne a régebbi tagállamokban.
Nagy-Britanniában, a legnagyobb olyan EU-gazdaságban, amely az egy évvel ezelőtti bővítés pillanatában megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, 2004 decemberéig 133 ezer kelet-európai jelentette be törvényesen munkavállalását - közölte a brit belügyminisztérium. A magukat bejegyeztetők 40 százaléka azonban már tavaly május 1-je előtt is Nagy-Britanniában volt.
A brit BM adatai szerint a bejegyeztetési kötelezettségnek eleget tévő kelet-európai EU-munkavállalók 56 százaléka lengyel volt. A lista másik végén a magyarok és az észtek állnak, egyenként 5 ezret sem elérő nagy-britanniai munkavállalóval (a tárca legújabb adataiból nem derül ki, hogy hányan mentek időközben haza).
A bővítés napjától december 31-éig ugyanakkor mindössze 21 kelet-európai folyamodott sikerrel szociális ellátásért Nagy-Britanniában.
Svédországban, a második legnagyobb olyan EU-gazdaságban, amely megnyitotta munkapiacát az új tagok előtt, szintén nincs nyoma a "kedvezményturizmusnak". A Financial Times adatai szerint a svéd társadalombiztosítás a bővítés óta összesen 18 ezer eurónak megfelelő összeget fizetett ki kelet-európai EU-tagországokból érkező igénylőknek szociális ellátásra.
A Nagy-Britanniába, Svédországba és Írországba - a korlátozást nem alkalmazó harmadik EU-tagállamba - érkező kelet-európaiakat a munkaadók általában szívesen fogadják, és beilleszkedésük csekély társadalmi feszültséget okoz. Mindez azonban nemigen töri meg a jeget az átmeneti korlátozásokat bevezető többi 12 régi EU-tagországban: Németországban a lakosság 75 százalékát aggasztják az EU-bővítés következményei, elsősorban is a bevándorlás.
Németország ugyanakkor régóta függ a lengyel vendégmunkásoktól, hiszen óránkét 5 euróért nem akad német, aki leszedje a termést a földeken - áll a Financial Times csütörtöki cikkében.
A bővítés előtti hetekben egyébként Nagy-Britanniában is hangos és durva kampány zajlott - főleg a konzervatív sajtóban és az ellenzéki Konzervatív Párt részéről - munkapiac bezárásáért. A kampány élén álló legnagyobb tömeglap, a The Sun apokaliptikus jóslatokat tett közzé a brit betegeket kórházi ágyaikból kiszorító "kelet-európai kedvezményturisták százezreiről"; egy korabeli cikkben például az állt, hogy "kelet-európaiak hordái várnak szegényes javaikkal teli bőröndjeikkel a nagy-britanniai új életre, amint az ajtó kitárul".
