Bár egyre többet hallani, hogy egyes termelő cégek nem Magyarországot választják beruházásaik helyszínéül, mások pedig éppen elhagyják hazánkat, a KPMG értékelése szerint Magyarország továbbra is vonzó és versenyképes a külföldi befektetők számára.

Míg néhány környező országban az „első lépcsős” és látványos nagyberuházások jellemzőek, addig nálunk egy újabb fejlődési szakasz részeként a hozzáadott értéket növelő befektetéseké a jövő. A gazdaságpolitika feladata, hogy ennek megfelelő stratégiát és ösztönzőrendszert építsen ki - véli a KPMG.

A cég a saját ügyfélkörében meghatározó termelő és szolgáltató szektorok regionális pozíciójának jobb megértése érdekében, nyilvánosan elérhető forrásokból összegyűjtött paraméterek alapján térképezte fel a régió hat országában (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária), hogy az üzleti környezet miként befolyásolja a külföldi beruházásokat.

Az eredmények szerint Magyarország a befektetési döntések meghozatalakor értékelt legfőbb paramétereket (országkockázat, jogbiztonság, stabil politikai és üzleti környezet, gazdasági teljesítmény, összadóteher, képzett munkaerő, infrastruktúra, intézményi háttér, fejlett beszállítói háttér, stb.) tekintve még mindig a régióban az egyik legvonzóbb országnak minősül – annak ellenére is, hogy ront a kedvező összképen az élőmunka jelentős terhe (viszonylag magas bérszínvonal és tb-terhek), az iparűzési adó, vagy a gyakran lassú és körülményes ügyintézés. 

László Csaba, a KPMG Tanácsadó Kft. partnere kiemelte, hogy a beruházások értékét vizsgálva Magyarország egyértelműen a hat ország éllovasa: a 2004-ben, Magyarországon befektetett külföldi működőtőke (FDI) több mint háromszorosa a manapság mintaországként emlegetett Szlovákiában beruházott tőkének.  

 
Nálunk már korábban megtelepedett, főként kisebb, fogyasztási cikkeket gyártó cégek viszont olyan országba – többnyire keletebbre – távoznak, ahol olcsóbb a szaktudást nem igénylő munkaerő. Sőt, valószínűleg a multinacionális társaságok közül is távozik majd több olyan cég, amely csak összeszerelő munkát végez magyarországi üzemében – azaz nem függ helyi beszállítóktól és a célpiaca sem Magyarország –, ezért a termelést néhány hét/hónap alatt olcsóbb helyre telepítheti –, erre volt már korábban példa az IBM.

László Csaba szerint bár e trendek természetes veszteséget jelentenek, és kudarcként hatnak, ugyanakkor számos társaság beruház és fejleszt Magyarországon, ezért a beruházások összértéke a mélypontnak számító 2003-as év után tavaly jelentősen nőtt.

„A befektetések terén egyfajta fordulópontnál tartunk – mi már túl vagyunk azon a jellemzően zöldmezős nagyberuházásos korszakon, amely több szomszédunknál most elindította a látványos fejlődést. A befektetők mindinkább érdeklődnek a megerősödött és versenyképes magyarországi cégek felvásárlása iránt, ami a piac konszolidációját erősíti több iparágban is.

Ugyanakkor Magyarországot ma egyre több már itt működő társaság választja termelési tevékenysége centrumául, illetve nagyobb hozzáadott értékű tevékenység vagy a kutatás-fejlesztés színhelyéül” – hangsúlyozta Kiss Péter.

Az egyik jellemző trend egyfajta horizontális koncentráció: a már korábban Magyarországon megtelepedett társaság egyre bővíti itteni tevékenységét, és az országot regionális, vagy akár európai központjának tekinti. Igen fontos, hogy ez a kör egyre inkább épít a hazai beszállítói körre. Ilyen például a General Electric vagy az Electrolux.

A másik jellemző tendencia a vertikális koncentráció, amikor a szintén már korábban megtelepedett társaság nemcsak növeli termelését, hanem új minőségi elemmel bővíti tevékenységét. Az elmúlt időszakban számos multinacionális cég bővítette magyarországi kutatás-fejlesztési központját (Ericsson, Audi), illetve idetelepítette teljes könyvelését, ügyfélszolgálatát vagy call-centerét, míg mások úgynevezett szolgáltatási központokat (Shared Service Center) hoztak létre az országban (GE, Avis Europe, Diageo, Alcoa, Flextronics, ExxonMobil, General Motors, Sykes, EDS).

Ennek az iránynak még látványosabb példája, amikor nem termelő, hanem egyértelműen a kutatás-fejlesztésben érdekelt cég hoz létre leányvállalatot nálunk – ilyen a világ egyik legnagyobb biotechnológiai cége, az Amgen, amely januártól végez klinikai gyógyszerkísérleteket itteni üzemében. 
 
László szerint éppen emiatt fontos a hosszú távú, stratégiai tervezés jelentősége a gazdaságpolitikában is. „Olyan koncepció kidolgozására van szükség, amely egyértelmű prioritásokat fogalmaz meg – például az innováció, a kutatás-fejlesztés kiemelt ösztönzése –, és ami egyértelmű jelzés a befektetőknek is. Fontos lenne a nemzetközi kommunikációban is erősíteni azt a képet, hogy hazánk az ipari termelésben, éppúgy, mint a szakmai szolgáltatásokban a régió minőségi központja lehet – mondta László Csaba.

Megjegyezte azt is, hogy a konzisztens stratégiai tervek – nemcsak országos, hanem ágazati és területi szinteken egyaránt – nemcsak a befektetőknek fontosak, hanem ahhoz is szükségesek, hogy a hazai gazdasági szereplők a jövőben valóban hasznosan és hatékonyan tudják felhasználni az uniós fejlesztési pénzeket.