Német aggályok

A német hatóságok fellépésének oka a bér, illetve a járulékalap magyarországitól eltérő értelmezése lehet. Az ottani szabályokkal szemben ugyanis a magyar törvények nem teszik kötelezővé a társadalombiztosítási járulék megfizetését  minden juttatás után. Az 1989-es kétoldalú államközi szerződés szerint a Németországban dolgozó magyar cégekre a hazai szabályok vonatkoznak, ám a német hatóságok úgy vélik, hogy a vállalkozásoknak mégis a teljes járandóság után kellene megfizetni a közterheket. A német hatóságok a szolgáltatások szabad mozgásáról szóló, az EU-csatlakozással életbe lépett alapelv kijátszásától is tartanak. A magyarok – akárcsak a többi kelet-európai tagország polgárai – magánszemélyként egyelőre nem vállalhatnak szabadon munkát. Vállalkozóként azonban általában korlátozás nélkül munkához juthatnak Németországban, így egyéni vállalkozóként érkeznek a munkarőpiacra. Őket azonban fekete munkavállalóknak tekintik, mert nem fizetnek sem adót, sem tb-járulékot.

Június elején Németországba utazik Hajdu András, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, aki többek között a német külügyi tárca képviselőivel is találkozik majd. Hajdu a hvg.hu-nak azt mondta, hogy az egyébként már korábban tervbe vett úton a magyar cégeket érintő ügy is a tárgyalások egyik központi témája lesz.

A külügyi tárgyalásokra azután kerül sor, hogy a magyar gazdasági tárca államtitkára alig egy hete egy budapesti megbeszélésen a magyar cégek ellen indult eljárások mihamarabbi lezárását kérte német kollégájától. A Külügyminisztérium  nemrégiben még Németország budapesti nagykövetét is bekérette az üggyel kapcsolatban.

A tárcáknál azt szeretnék megtudni, amit a legtöbb német piacon működő magyar cég is: vajon nem túlzottak-e azok az ellenőrzési akciók, amelyeket a német törvények megszegésével és feketemunkával vádolt – főképp az építőiparban és a húsiparban tevékenykedő – magyar vállalkozók ellen indítottak az ottani hatóságok.

Legutóbb április 26-án „SoKo Bunda” néven hajtottak végre házkutatási akciót 134 helyen a német rendőrök és pénzügyőrök, aminek eredményeképpen több embert őrizetbe is vettek.

Azzal vádolják őket, hogy hozzávetőleg 1500 magyar munkást csempésztek Németországba, ahol a törvényileg meghatározott minimális bérszint alatti fizetésért foglalkoztatták őket. Ezen kívül a kölni vámhatóság közleménye szerint adó- és társadalombiztosítási csalással is vádolják a magyar cégek vezetőit. 

Egyelőre nem tudni, hogy  hány vállalkozás "sáros" valójában, de a német piacot ismerők szerint a legálisan működő hazai cégekre is igen káros hatással van a német újságokban is megszellőztetett munkavállalási botrány.

Kiszorítósdi?

Egyes vélemények szerint a hazai vállalkozásokat érő fokozott németországi vizsgálatok, házkutatások és számlazárolások hátterében az állhat, hogy a stagnáló gazdasággal, növekvő munkanélküliséggel és költségvetési hiánnyal küzdő Németország ki akarja szorítani belföldi piacairól a helyi cégeknél sokkal alacsonyabb áron dolgozó kelet-európai vállalkozókat. Ezt minden hatóság, és kormányszerv cáfolja, bár abban egyetértenek, hogy a kelet-európaiak versenyt támasztanak a németországi vállalatokkal szemben. A vádak szerint a magyar cégek  "dömpingáron"  tudnak dolgozni a német piacon, mert a tb-járulékokat a magyar szabályok alapján fizetik meg (lásd keretes írásunkat az előző oldalon). Koji, az Évosz alelnöke szerint azonban a magyar cégek nem spórolhatnak ezen, mert a Németországban dolgozók után kötelező balesetbiztosítást kell kötniük egy német magánbiztosítóval. „Amit megspórolnak az itthoni tb-n, azt elveszíthetik a kinti balesetbiztosításon” – mondta a szakszövetség alelnöke.

A hazai cégek elleni razziák egyébként már tavaly április végén, az ország EU-csatlakozása előtt néhány nappal elkezdődtek: a „SoKo Pannonia” névre keresztelt akcióban akkor 23 Németországban dolgozó magyar vállalkozás 1100 alkalmazottját vonták kérdőre. Akkor is a munkaügyi, tb- és adócsalási vádak kerültek terítékre, illetve a német hatóságok szerint a vállalkozások az 1989-ben aláírt magyar-német államközi szerződést is megszegték.

Ennek értelmében ugyanis csak azok a magyar cégek szerződhetnek németországi munkára, amelyeknek Magyarországon is van termelői tevékenységük. A német hatóságok szerint viszont a legtöbb kinn dolgozó cégnek itthon csak egy munkaerőt toborzó irodája van, azaz csak „postafiókcégként” működik.

A 23 vizsgált cég közül végül ötnél nem igazolódtak be a vádak, a többi esetében viszont még mindig tart a vizsgálat – mondta a hvg.hu-nak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (Évosz) alelnöke. Az iratok lefoglalása és a számlák zárolása mára ellehetetlenítette az érintett cégeket: az alelnök úgy tudja, legalább négy cég már csődbe is ment a razzia óta.

Ennél azonban sokkal több vállalat kényszerülhet elhagyni a német piacot, az ellenőrzési kommandók körüli hírverés miatt ugyanis a legtöbb német megrendelő elfordult a magyaroktól. Pedig tavaly még a 200-250 kinn dolgozó magyar cég hozzávetőleg 60 milliárdos összárbevételt termelt, amely után ráadásul Németországban fizetett adót – tette hozzá Koji.

Grényi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vállalkozás-fejlesztési és EU felzárkóztatási főosztályvezetője szerint mindenképpen szükséges lenne, hogy legalább a tavaly indult vizsgálatokat lezárják a német hatóságok, ám információi szerint azok még mindig adatgyűjtési fázisban vannak. 

A kinn legálisan dolgozó magyar vállalkozókra is rossz fényt vető ügy visszhangját tovább erősítették a német lapokban nemrégiben megjelent, korrupciógyanúról szóló cikkek, amelyek szerint bizonyos magyar vállalkozók német munkaügyi hivatalnokokat vesztegettek meg. Ezt a hírek szerint az érintett hivatalok cáfolták.

Az már csak hab a tortán, hogy az 1950-es évek végén kötött nemzetközi bűnügyi jogsegélyszerződés alapján a magyar hatóságoknak is segíteniük kell német társaik munkáját, ha azok azt kérik. Így a németországi ellenőrzéseket követően a magyar rendőrség is házkutatást tartott a külföldön megvádolt magyar cégek hazai irodáiban.

A vállalkozók legutóbbi felvetése szerint megoldást jelenthetne, ha német bíróságnál adnának be keresetet többek között az eljárások miatt elveszett bevételek kompenzálására. A jogi képviseletre a legtöbb vállalkozásnak azonban vélhetően nincs pénze, pert pedig a szakértők szerint csak akkor indíthatnak, ha lezárultak a jelenleg is folyó vizsgálatok. De nem garantált, hogy elégtételt kaphatnak: az öt korábban „felmentett” cégről szóló hatósági döntés például egyértelműen kizárta a kompenzációs per elindításának lehetőségét.