Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A 35 százalék fedezné a személyi jövedelemadót, a foglalkoztatói, egészségbiztosítási, és nyugdíjbiztosítási járulékot, a tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulékot és magánpénztári tagdíjat.
A szóvivő közlése szerint ez a forma félúton lenne a vállalkozói lét és a munkaviszony között: nem biztosítaná a Munka Törvénykönyvében az alkalmazottak számára garantált védelem egy részét, viszont nem kellene költségszámlákat produkálniuk a vállalkozóknak.
László Boglár tájékoztatása szerint az így fizetett közteher alapján az ekhót teljesítő nem részesülne olyan szolgáltatásokban, mint például a fizetett szabadság vagy a táppénz. A koncepciót a pénzügyi, valamint a foglalkoztatási és munkaügyi tárca vezetői egyeztetik az érintett szakmacsoportok képviselőivel június végéig, ekkor kerül a kormány elé a kérdést rendezni kívánó tervezetet.
László Boglár elmondta: a kormány szándéka csökkenteni annak esélyét, hogy a munkáltatók munkabér kifizetési kötelezettséget kerüljenek el színlelt vállalkozói szerződésekkel. "A látszólagos előnyökkel már megint az emberektől való pénzelvonást takargatják" - reagált a Fidesz frakció szóvivője. Halász János elmondta, hogy az ekhóval kapcsolatos szakértői vélemények szerint több mint 10 milliárd forinttal több pénzt szed be így a kormány.
Az intézkedés miatt a megbízásos jogviszony esetén a megbízó terhei jelentősen növekednek. Ezt ők áthárítják majd a megbízottakra. Halász János szerint ezért aggályos ez az újabb "gyurcsányi ötletelés".
