Mondja el véleményét!

Mi lesz az evával? Ossza meg véleményét a többi olvasóval a hvg.hu Fórumán!

Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának vezetője a főbb elképzelésekről azt mondta: ha az új adófajta alapját száz forintnak vesszük, akkor annak 35 százalékát, azaz 35 forintot kitevő ekhót a foglalkoztató fizeti be az adóhatóságnak. A 35 százalék fedezné a személyi jövedelemadót, a foglalkoztatói egészségbiztosítási, és nyugdíjbiztosítási járulékot, a tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulékot és magánpénztári tagdíjat.

Az ekho hatálya alá tartozó személy az áfát hozzáírja a számlához, és befizeti a költségvetésnek, míg a megbízó azt visszaigényelheti. Az ekho alapja azonban a kiállított számla áfával csökkentett összege. Ezen túl a megbízottnak további adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem lesz, vagyis az így szerzett jövedelme egészében őt illeti meg - mondta Kőszegi. Hozzátette: a kedvező adómérték a másik oldalról azt jelenti, hogy az ekho alanyai csökkentett mértékű szolgáltatásokra lesznek jogosultak.

Az elképzelések szerint az újfajta jogviszony átmenetet képez a munkavállalói és vállalkozási jogviszony között, így például alanyai nem lesznek jogosultak fizetett szabadságra. A tervek szerint ha valaki az ekhóról szóló törvényben felsorolt tevékenységét az ekho hatálya alatt végzi, akkor az e tevékenységéből származó valamennyi jövedelme után az ekho szabályai szerint kell megfizetni a közterheket. Egyéb tevékenységekre természetesen a vállalkozási szabadságnak megfelelően vállalkozhat más jogviszonyban, és azokban az adózás nem az ekho szabályai szerint történik.

Kőszegi szerint a törvény koncepciója tartalmaz bizonyos garanciákat arra, hogy azokat, akiket jelenleg munkaviszonyban foglalkoztatnak, ne lehessen átkényszeríteni az ekho hatálya alá azért, hogy a megbízó csökkentse költségeit.

Azok a színlelt szerződéssel munkát végző evások járnának jól az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) bevezetésével, akik jelenleg havi körülbelül 200 ezer forintnál kevesebbet vihetnek haza, ha maradnak a jelenlgei adókulcsok, s a megbízó továbbhárítja az ekhóval számára emelkedő többletterhet a megbízottra - írta a Világgazdaság.

A 35 százalékos ekho a lap szerint a következőképpen működne: a munkát megbízási vagy vállalkozói szerződés alapján elvégző kiszámlázza az áfával növelt összeget, a „foglalkoztató” pedig visszaigényli az áfát, és az áfa nélküli (nettó) összeg után befizeti a 35 százalékos ekhót.

A mai feltételek között egy olyan főállású evás vállalkozás, amely havonta 150 ezer forintba kerül a megbízónak, jelenleg 130 ezer forintot tehet zsebre, míg az ekhóval 139 ezer forint maradna nála. Aki azonban 300 ezer forint plusz áfát számláz ki, annak most 288 ezer forint a megmaradó jövedelme, tízezerrel több, mint ha az ekho hatálya alá tartozna - tette hozzá a lap. Ha azonban 21 százalékos lenne az egységes kulcs, lényegesen többek kerülnének kedvezőbb helyzetbe az ekhóval. A Világgazdaság szerint ebben az esetben csak akkor érné meg jobban evázni, ha a havi jövedelem meghaladná az 510 ezer forintot.

A Napi Gazdaság korábbi számításai szerint viszont körülbelül havi 150 ezer forintos bruttó kereset esetében lesz egyelő a 35 százalékos elvonás az evánál felmerülő 15 százalékos adóteher, a minimálbér után fizetendő járulékterhek, valamint az iparűzési adó mértékével. Ennél magasabb összegek esetében a matematika szabályai szerint az evázók zsebében marad több pénz, amit egy esetleges adó-, illetve munkaügyi ellenőrzés persze jelentősen csökkenthet.

A kormány tervei szerint jövő áprilistól az adóbefizetéseknél az egyszámla-rendszert vezetnék be, így ettől az időponttól a cégek minden közterhet egyetlen bankátutalással fizetnének - írta a Magyar Hírlap. Jelenleg egy cég akár tíz-tizenöt adószámlára is utalhat pénzt minden hónapban, ami főleg a kis és közepes cégeknek okoz komoly többletterheket az átutalási költségek miatt. 

A most készülő tervezet szerint jövő áprilistól indulna az egyszámlás rendszer – legalábbis a kormány döntése szerint. Katona Tamás, a szaktárca államtitkára egy veszprémi szakmai fórumon kész tényként jelentette be, hogy áprilistól bevezetik az egyszámlás rendszert. Eközben a PM-ben – a munka előrehaladtával – a lap szerint azzal szembesülnek a szakértők, hogy a kormány terve a jelen formájában végrehajthatatlan, pontosabban olyan likviditási problémákat okozna a kincstárnál, amely átmenetileg megbéníthatja az ellátórendszerek pénzellátását, vagyis a működésüket.

A Pénzügyminisztériumban készült elemzés szerint ami jó lehet a cégeknek – hiszen csökkenti a költségeket –, az káoszt fog okozni az amúgy sem túlságosan átlátható államháztartási elszámolásokban.