Mindez jelentősen javíthatja a költségvetés idei pozícióját, több mint ötezer céget viszont nehéz helyzetbe hoz - írja a Világgazdaság. Adószakmai indoka nincs, egyértelműen költségvetési bevételi érdekek motiválják a gyakorított áfaelszámolás lehetőségének megszüntetését – idézi a lap Heinczinger Róbertet, az Ernst & Young Kft. adópartnerét. Mindez több ezer exportáló, beruházó cég életét „keseríti meg”, hiszen a későbbi adó-visszautalás miatt nő e vállalkozások cash flow költsége. Az intézkedés különösen azért meglepő, mert semmilyen uniós előírás nem vonatkozik az áfa-visszautalás rendjére, ez tagállami hatáskör – mondta az adószakértő.

Az adóhatóság szerint tavaly ötezer cég kért havi, háromszáz pedig kétheti áfabevallásra engedélyt, vagyis ezek most nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen a jelenlegihez képest jóval később jutnak hozzá az általuk jogosan visszaigényelt áfához - tette hozzá a lap.

Az előirányzathoz képest tavaly jelentősen elmaradó áfabevételek miatt Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszter rendelte el az uniós adószámú adózók tételes áfavizsgálatát, így sok ezer vállalkozás csak az idén – hónapokkal a visszaigénylés után – jutott az általa jogosan visszaigényelt adóhoz.

A most július elsejétől hatályba lépő intézkedéssel ezen – mondhatni – jogtalanul folytatott kormányzati gyakorlatot legalizálják, hiszen ezután a törvény nem engedi meg a gyakorított áfa-visszautalást. Az új szabályozás miatt egy cég például a júliusi áfáját csak decemberben kapja meg.

Mindez jól jön a büdzsének, jelentősen javíthatja az államháztartás ez évi – pénzforgalmi szemléletű – pozícióját, mivel az május végére már elérte az éves hiánycél 86 százalékát. A gyakoribb áfabevallást benyújtók ugyanis tavaly havonta átlagban ötvenmilliárd forint viszszaigényelhető áfát vallottak.