"Úgy látom, a politikai elit körében egyre inkább megérett az elhatározás és tudat, hogy komoly reformokra van szükség a gazdaságban" - mondta a jegybank elnöke a közszolgálati rádióban. Járai az állami alkalmazottak számának csökkentése mellett az állami bürokrácia egyszerűsítését jelölte meg a gazdasági növekedés ösztönzésének szükséges lépései között. Figyelmeztetett arra: nincs annál veszélyesebb dolog, mint adócsökkentésről beszélni az állami kiadások csökkentése nélkül.

A jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarország pénzügyi helyzete stabil - biztosítja ezt többek között a 13 milliárd eurós jegybanki tartalék, de az EU-tagság is védernyőt jelent e tekintetben - ugyanakkor konkrét veszélynek nevezte a forint gyengülésének lehetőségét.

A jegybank elnöke szerint az elmúlt évek gazdaságpolitikai hibái vezettek oda, hogy Magyarország hátrányosabb helyzetbe került a nemzetközi piacokon, mint korábban volt. Járai szerint az euró bevezetése szempontjából a legutóbb az EU-hoz csatlakozó országok között az utolsó helyre csúszott vissza Magyarország, és a versenyképesség szempontjából a középmezőnyben van.

A befektetőkben egyre inkább az a kép alakult ki, hogy Magyarország lassan lefelé csúszó pályára került - mondta, megjegyezve azonban, hogy "nagyon nagy probléma nincs" hiszen a gazdaság az idén 3 százalék körüli ütemben fejlődik, sőt a 3,5 százalékot is elérheti. A csatlakozó országokkal összehasonlítva azonban ez mégis viszonylag rossz ütem - tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy az EU jövőre az ideinél gyorsabb gazdasági növekedésre számíthat, ami Magyarország számára is optimizmusra ad okot e tekintetben.

A külföldi eladósodás nagyon gyors növekedését az egyik legnagyobb problémának nevezte az MNB elnöke. "A külföldi eladósodás szempontjából abba a kedvezőtlen helyzetbe került az ország, mint amelyben a kilencvenes évek közepén volt" - mondta Járai Zsigmond emlékeztetve arra, hogy 2001-ben 2 milliárd euróra csökkent az ország nettó külföldi adóssága, ami mostanra elérte a 25-30 milliárd eurót.