Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az első magyar tőzsde megnyitására 141 évvel ezelőtt, 1864 januárjában került sor. Az akkor megalakult értékpapírtőzsdébe később beolvadt a gabonapiac is, s az így létrejött Budapesti Áru- és Értéktőzsde egészen az 1948 májusi bezárásáig működött.
A tőzsdepalota a mai Szabadság téren © Országos Széchenyi Könyvtár |
Az első kereskedési napon az első nyilvánosan kibocsátott részvénnyel, az IBUSZ részvényeivel lehetett kereskedni, az év végére pedig hatra nőtt a bevezetett részvények száma. A kereskedés kezdetben nyílt kikiáltással folyt.
A tőzsde éves forgalma 1990-ben 3,06 milliárd forint, a napi átlagos forgalom 20 millió forint volt. A következő évben 20-ra bővült a részvények száma, és bevezették az első vállalati kötvényt, a Postabankét, valamint az első államkötvényt. A tőzsde teljes kapitalizációja 1991 végén 53 milliárd forint volt, a GDP 2 százaléka, ebből a részvények kapitalizációja 38 milliárd forintot, a GDP 1,5 százalékát tette ki.
A BÉT hivatalos tőzsdeindexét 1991. április 2-án publikálták először az év elejéig visszaszámolva. A BUX kezdőértéke az 1991. január 2-i ezer pont.
Az első igazi hossz 1996-ban indult el a BÉT-en. A BUX értéke az 1995 év végi 1529 pontról 19 hónap alatt 8484 pontig jutott. Az index 1996-ban forintban 170 százalékkal, dollárban számolva 129 százalékkal emelkedett.
Kereskedés a BÉT-en 1998. augusztus 14-én © Országos Széchenyi Könyvtár |
A második legnagyobb zuhanást 1998 augusztusában a rubel leértékelésével indult orosz pénzügyi válság idézte elő, amely gyorsan átterjedt a magyar piacra is, a BUX 1998. szeptember 21-én 3775 ponton állt.
A legrosszabb évét 2001-ben zárta a tőzsde, amikor a részvényforgalom 60 százalékkal esett vissza. 2002-től kezdve aztán mind a forgalom, mind a BUX emelkedésnek indult, ami 2004-ben, az EU-csatlakozás évében vált erőteljesebbé. Az index 2004 januárjában négy év után ismét átlépte 10 ezer pontos lélektani határt.
A legrosszabb évek után (Oldaltörés)
Bokros Lajos, az első tőzsdeelnök © hvg.hu |
1998 novemberében indult el a BÉT távkereskedési rendszere, az MMTS az azonnali piacon, nem egészen egy év múlva pedig a származékos piac is áttért erre a rendszerre, így kiürült a Vörösmarty téri tőzsdeterem.
A Budapesti Értéktőzsde 2002. június 30-án részvénytársasággá alakult 550 millió forintos jegyzett és 4,588 milliárd forintos saját tőkével. A tavaly lezajlott tulajdonos változás eredményeként a HVB Bank Hungary vezette magyar-osztrák konzorcium a Budapesti Értéktőzsde részvényeinek a 68,8 százalékát birtokolja.
A BÉT-en jelenleg 45 társaság részvényével kereskednek, továbbá jelzáloglevéllel, vállalati kötvénnyel, államkötvénnyel, kincstárjeggyel kárpótlási és befektetési jeggyel lehet üzletelni.
Megújult arculat © bet.hu |
A tavalyi 2650 milliárd forint értékű tőzsdei összforgalomból 2610 milliárd forintot a részvények adásvétele tett ki. A napi átlagos forgalom 10,6 milliárd forint volt.
A BUX a tavalyi évet 14742 ponton zárta, jelenleg 18 ezer pont fölött van az értéke. A tőzsdei tevékenységből 2004-ben 723 millió forint nyeresége származott a BÉT-nek, a pénzügyi eredménnyel együtt a mérleg szerinti nyeresége meghaladta az 1 milliárd forintot. A menedzsment várakozása szerint, amennyiben a forgalomban nem következik be változás, a tőzsde ez évben is egymilliárd forint fölötti nyereséget érhet el.
