Gyurcsány javaslata

Gyurcsány Ferenc kormányfő kezdeményezni fogja, hogy az elmúlt tizenöt év miniszterelnökei közösen tárgyaljanak arról, Magyarország milyen új javaslatok megfogalmazásával és képviseletével segíthet Európának abban, hogy sikeres jövője építésében is dinamizmust, elszántságot tudjon mutatni. A miniszterelnök ezt hétfőn, napirend előtti felszólalásában jelentette be a parlament rendkívüli nyári ülésszakának nyitó napján. "Hosszú időre az egy helyben járás lehet a közös európai együttműködés sorsa" - fogalmazott a kormányfő, amikor beszámolt a múlt hét végén Brüsszelben tartott EU-csúcs eseményeiről.

"Szigorúan magyar szempontból ez önmagában még nagy, kézzel fogható kárt Magyarország számára nem jelent. Ugyanakkor a késedelem, a költségvetés elfogadásának elmaradása nagyon kedvezőtlen helyzetbe hozza Magyarországot " - mondta a külügyminiszter.

A külügyminiszter szerint az jelent problémát, hogy a továbbiakban jóvá nem hagyott adatok alapján kell dolgozni, miközben a magyar igényeket senki nem kérdőjelezte meg. Magyarországnak elsősorban a közvetlen régióban kell aktivitást kifejteni.

"Úgy értékeljük, hogy számunkra alapvető érdek, hogy a csatlakozási feltételeket teljesítve minél több ország váljék az Európai Unió tagjává". A határon túli magyarság kérdéseit az Európai Unió kontextusában lehet leginkább kezelni, ezért is érdekünk a régióhoz tartozó minél több ország csatlakozása - jelentette ki Somogyi.

Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint Közép-Európa fogja megújítani az Európai Uniót; a Fidesz elnöke erről egy Magyarországon megjelenő német nyelvű hetilapnak nyilatkozott.

"Azon gondolkodom, hogy magyar és a német kereszténydemokraták közös elvi állásfoglalást adhatnának ki az EU helyzetéről. Közép-Európa fogja megújítani az Európai Uniót, legalábbis addig, amíg Franciaország nem folytat erősebb, egyértelműbb politikát" - jelentette ki a Pester LLoyd című lapban a Fidesz elnöke.

A kelet-európai országok brüsszeli csúcson tanúsított kompromisszumkereső magatartásának példaként kell szolgálnia az Európai Unió számára, szemben az igazi európaiaknak tartott államok nemzeti érdekekért folytatott harcával - vélekedett Jiri Pehe politológus, Václav Havel egykori cseh elnök politikai tanácsadója a Le Figaróban megjelent elemzésében.

A francia konzervatív lapban közölt cikk szerint a brüsszeli fiaskó nyilvánvalóvá tette a új és régi tagok közötti Európához való viszonyban jelentkező magatartáskülönbségeket. Sokan azt várták, hogy a mindig pragmatikus kelet-európaiak a lehető legtöbb európai pénzt fogják követelni Brüsszelben, míg a nyugat-európaiak a több évtizedes európai integráció gondolatának jegyében visszafogják igényeiket.

Jiri Pehe hangsúlyozza, hogy a kelet-európai vezetők jobban aggódnak az unió jövőjéért nyugati kollegáiknál, s így azonnal felismerték, hogy az EU költségvetése körül folytatott vita nyugtalanító politikai következményekkel járhat. Ezért voltak készek a Luxembourg által javasolt kompromisszumot támogatni, sőt az utolsó pillanatban még radikálisabb javaslatot tenni - emlékeztet a politológus.

A lengyelek keserűen vették tudomásul, hogy az euroszkeptikus szavazóiktól megijedt nyugati tagállamok egyoldalúan nemzeti érdekeiket tartják szem előtt, az EU egésze helyett - írta hétfői számában a Financial Times.

A lap szerint a keleti tagállamok közül Lengyelországnak is óriási hátrányt jelenthet, ha az EU 2007-2013 közötti költségvetését csak a jövő év első felében sorra kerülő osztrák elnökség alatt fogadják el - már ha egyáltalán elfogadják. "Ez a sok országban tapasztalható nemzeti önzés hibája" - mondta a lapnak Jaroslaw Pietras, Lengyelország Európai Uniós ügyekért felelős minisztere.