„Az internetes bankolás veszélyei” címmel közölt írást honlapján a Nemzetbiztonsági Hivatal. Az NBH feladatkörébe tartozik ugyanis – a rendőrséggel együttműködve - felderíteni és elhárítani Magyarország gazdasági és pénzügyi biztonságát veszélyeztető törekvéseket. A titkosszolgálat szerint bár Magyarországon még nem olyan elterjedt, mégis egyre többen „bankolnak” online. Az NBH – banki szakértőkre hivatkozva – azt állítja, a papíralapú banki szolgáltatások nagyobb kockázattal járhatnak, mint az internetes bankolás. „

Hiszékenységre építenek

Szakértők szerint a hagyományos banki szolgáltatásnál olcsóbb és kényelmesebb is az internetes bankolás, amely Magyarországon - az Európai Unió e téren fejlettebb országaival szemben - még nem terjedt el széles körben. A Nemzetbiztonsági Hivatal törvényben meghatározott feladatának megfelelően felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági és pénzügyi biztonságát veszélyeztető törekvéseket, ezen belül összegyűjti és elemzi a dinamikusan fejlődő online banki műveletek során felmerülő illegális tevékenységre utaló információkat is. Ennek során az NBH együttműködik a Rendőrséggel, és tapasztalatait megosztja a nemzetközi partnerszolgálatokkal. „Az ilyen jellegű pénzügyi csalásokat a pénzintézetek nem szívesen hozzák nyilvánosságra” – jegyzik meg.

Az NBH ismerteti az ún. „social engineering” módszert, vagyis amikor a csalók az emberek tudatlanságra, hiszékenységére építve vágják át őket. Például a valódihoz megtévesztésig hasonlító banki vagy kártyacéges honlapokat készítenek, és ezeket e-mailben elküldve adategyeztetés címén kérnek azonosításra alkalmas információkat az ügyfelektől. Az NBH szerint az internetes bűnözők főként banki adatbázisokra, illetve személyes adatokra vadásznak, amelyekkel aztán később kereskednek. Egy az "adathalászat" (phising) ellen küzdő szervezet, az amerikai Anti-Phishing Munkacsoport (APWG) felmérése szerint több mint ezer, csalásra specializált weboldal létezik a világban, és több mint ötven államban próbálkoztak már ilyen módszerrel végrehajtott pénzügyi vonatkozású adatlopással – mutat rá a dokumentum.

Egyebek mellett ennek kivédése miatt egy magyar pénzintézet a közelmúltban szigorította az azonosítási eljárást, mégpedig úgy, hogy bevezette a mobil aláírást. Ez azt jelenti, hogy a bank az internetes belépéshez és különböző tranzakciók végrehajtásához egy SMS-ben elküldött egyszer használatos jelszót biztosít. De a titkosszolgálat szerint fel kell készülni arra, hogy az internetes csalások is szaporodni fognak, és módszerei, továbbá kivédésének lehetséges eszközei is folyamatosan változnak.

Jóllehet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint Magyarországon ez idáig nem volt jellemző a nagyszámú netes csalás, ám fel kell készülni arra, hogy az esetek száma emelkedni fog – figyelmeztet a dokumentum. A kockázat növekedésére azért számítanak a szakértők, mert az országban már 450 ezren vesznek igénybe rendszeresen e-banki szolgáltatásokat. A GKI Gazdaságkutató idén januárban publikált felmérése szerint a magyarországi pénzintézetek internetes folyószámla-szolgáltatásait tavaly szeptember végén már 436 ezer lakossági és 65 ezer vállalati ügyfél használta: előbbi 43, utóbbi 24 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A mobiltelefonos banki szerződést kötő ügyfelek száma az elmúlt egy évben hetven százalékkal, 490 ezerre nőtt. A vállalati pénzügyek piacáról, a GfK Piackutató Intézet által végzett tanulmány megállapítja, hogy gyorsan növekszik az internetet banki tranzakciókra is használó vállalatok száma. A cégek 78 százaléka él az elektronikus bankolás lehetőségével.

 Jóllehet Magyarországon van olyan pénzintézet, amelyik még a bankkártya limitjének módosítását is lehetővé teszi vagy az értékpapír-tranzakciót is engedélyezi online módon, leginkább azonban a számlaegyenleg-lekérdezés, az utalások és a betétlekötések a legkedveltebb internetes szolgáltatások.