USA: fogyasztási rekord

Az Egyesült Államokban tavaly megdőlt minden idők olajfogyasztási rekordja: 927 millió tonnás fogyasztásukkal az amerikaiak az utánuk következő nagy olajfelhasználók, így Kína, Japán, Oroszország, Németország és India együttes olajszükségletének megfelelő mennyiséget fogyasztottak. Az iwd német gazdaságkutató tanulmányából kitűnik, hogy tavaly 2,1 százalékkal nőtt az amerikai olajfogyasztás 2003-hoz képest. Kínában tavaly ugyancsak rekordszintet ért el a fogyasztás: 14,3 százalékos emelkedéssel 303 millió tonnára nőtt. A világ tíz legnagyobb olajfogyasztó állama összesen 2,2 milliárd tonna olajat használt el tavaly, ez 3,1 százalékkal haladta meg a 2003-as fogyasztási szintet.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint a magas üzemanyagár nem töri meg az infláció csökkenő trendjét, inkább csak megnehezíti annak fenntartását. Hozzátette: az üzleti szféra teljes költségeinek átlagosan 3-4 százalékát teszi ki az energiaköltség, az exportágazatokban pedig egy százalék alatt van az aránya. A lakossági fogyasztásban 5 százalékát az üzemanyag súlya, és a továbbgyűrűző hatásokkal együtt sem haladja meg a 6-8 százalékot.

Hegedűs szerint az idén eddig mintegy 15 százalékkal emelkedett az üzemanyag ára, ez az inflációs rátát csupán 0,5 százalékponttal emelte meg. A GKI szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a környező országokban is hasonló helyzet alakult ki, ezért a magyar gazdaság számára a dráguló üzemanyag Európában nem okoz versenyhátrányt.

Kiemelte, hogy összehasonlítva a 2001-ben mért literenként 250 forintos benzinárral, reálértéken - az azóta eltelt évek inflációját számítva - a mostani 270 forintos ár alacsonyabb, mint a 2001-es.

Barcza György, az ING Bank Rt. elemzője szerint 2000 decembere óta mintegy 4 százalékkal csökkent a benzin ára reálértéken számítva. Az elemző szerint az üzemanyag árának emelkedése mintegy 0,5 százalékponttal lassítja a gazdasági növekedést, ami az egy főre jutó GDP-t tekintve mintegy 10 ezer forintot jelent. Az inflációra gyakorolt hatást nézve úgy vélte, hogy a benzin árának emelkedése 0,5 százalékponttal növeli ugyan az áremelkedés ütemét, a csökkenő tendenciát azonban nem töri meg.

Az olaj árának az idei évben várható további emelkedéséről szólva az elemző azt mondta: a terrorfenyegetettség miatt mintegy 5-8 dolláros felárat kalkulál a piac, mivel ha megsérül egy olajkút, a napi kapacitás már nem lenne növelhető. Barcza szerint a kínálat csak 5-10 év múlva tud alkalmazkodni a jelenleg kialakult helyzethez.

Szerdán egyébként tovább drágult a kőolaj a szabadpiacon. A nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate könnyűolajfajta a legközelebbi, augusztusi határidőre közép-európai idő szerint szerda reggel hordónként (159 liter) 57,70 dollár volt a New York-i árutőzsde (NYMEX) Szingapúrban folytatódó, elektronikus ACCESS jegyzésében, 24 centtel drágább a keddi New York-i zárónál.

Az északi-tengeri Brent könnyűolaj referenciafajta szerda reggel hordónként 57,62 dollár volt a londoni Nemzetközi Olajtőzsdén (IPE) a legközelebbi, szeptemberi határidőre, 26 centtel drágább a keddi zárónál. A Brent legközelebbi határideje az eddigi csúcsát július 7-én érte el, hordónként 60,70 dolláron, napközben. A legközelebbi határidők idei előző, tartós árrekordja április 4-én volt, hordónként 57,65 dolláron, ezt visszaesés követette június közepéig.