A magánbefektetői szokásokról félévente hírt adó GfK befektetési barométer többek között vizsgálja a magánszemélyek vagyoni helyzetét; azt, hogy hogyan fektetnének be 50 ezer eurót (az Egyesült Államokban 50 ezer dollárt, Közép- és Kelet-Európában 25 ezer eurót) és, hogy a befektetett összeg tekintetében mely befektetési típusok pozíciói erősödtek, melyek gyengültek. A tanulmány készítése során, 2005. március és május között 17 országban mintegy 15 ezer személyt kérdeztek meg.

Az egyes háztartások magánvagyonát firtató kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy jelenleg az amerikai háztartások anyagi helyzete a legjobb: a megkérdezettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy háztartásának magánvagyona meghaladja az 50 ezer dollárt. A sorban jelentősen lemaradva követi őt Nyugat-Európa, ahol a válaszadóknak már csak 14 százaléka adott számot hasonló vagyoni helyzetről.

Ami viszont meglepő, hogy a saját bevallása szerint 25 ezer eurót meghaladó vagyonnal rendelkező válaszadók 4 százalékos aránya Magyarországon magasabb a közép-európai 2 százalékos aránynál. A 25 ezer eurónál nagyobb vagyonnal rendelkező magyar háztartások aránya egyébként a korábbi időszakokkal összevetve 4 százalékon stagnál; a legalacsonyabb – 2 százalékos – értéket 2002 őszén érte el.

A meglévő befektetésekre vonatkozó kérdésre adott válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az európaiak többsége – a korábbi évekhez hasonlóan – a kockázatmentes megtakarítási formákat részesíti előnyben szemben a merészebb „újvilággal”. Általában elmondható, hogy a nyugat-európaiak megtakarítási kedve változatlan – ebben a térségben a legalacsonyabb a semmiféle befektetést nem eszközlők aránya.

A magánbefektetők többsége továbbra is óvatos: 37 százalékuk fektette pénzét kockázatmentes, de eh-hez mérten viszonylag alacsony hozamot kínáló rövid lejáratú betétekbe, 13 százalékuk pedig életbiztosításba.

Ezzel ellentétben az amerikaiak legszívesebben továbbra is részvénybe fektetik pénzüket, különösen a 2004 őszi adatok fényében, amikor is egy enyhén csökkenő tendencia indult el: amíg akkor még minden második amerikai nyilatkozott úgy, hogy pénzét részvényekben, illetve részvényalapokban tartja, most csupán 40 százalékuk adott hasonló választ.

Közép- és Kelet Európában kiemelkedően magas – 66 százalék – azoknak az aránya, akik pénzüket nem fektették egyik befektetési típusba sem. A befektetők közül a legtöbben – a válaszadók 19 százaléka – itt is rövid lejáratú betétekbe invesztáltak.


Magyarországon a helyzet hasonló képet mutat: a befektetést egyáltalán nem eszközlők aránya eléri a 72 százalékot. Ezt követik a rövid lejáratú betétekbe invesztálók 10 százalékkal, bár az ezt a megtakarítási formát választók aránya majdhogynem felére esett vissza a tavalyi év őszéhez képest (amikor 18 százalékot ért el).

A pénzüket rövid lejáratú betétekbe fektetők aránya idén közel azonos a 2003 tavaszán mértekhez. A második helyet a megtakarítási formaként az életbiztosítást választók foglalják el 7 százalékkal.

A legkedveltebb befektetési formák nem sokban térnek el a gyakorlattól. Az Egyesült Államokban tíz megkérdezett közül három preferálná a tőzsdei értékpapírokat (részvényeket, részvényalapú befektetési alapokat), amennyiben „lehetősége lenne 50 ezer dollárt a különböző befektetési típusok között felosztani”.

Nyugat-Európában ezeknek a tőzsdei értékpapíroknak a kedveltsége ettől messze elmarad, csupán 13 százalékot tesz ki. Itt továbbra is a biztonságos rövid lejáratú betétekbe fektetnének leginkább a megkérdezettek. Közép- és Kelet-Európában némileg magasabb arányt (11 százalék) mutat a kötvények kedveltsége a többi vizsgált régióhoz képest.