Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A Nemzetközi Vállalkozások Egyesületének (NVE) égisze alatt létrejött csoport célja a magyar cégeket ért gazdasági és erkölcsi hátrányok alapján igényelt kártérítés megállapítása - jelentette be Tóth Boldizsár, az NVE elnöke. Feladata a német hatóságok által megállapított vádpontok - az embercsempészet és a TB meg nem fizetésének - tisztázása.
Az alakuló ülésen hangoztatták: a magyar kormányszervek eddigi tárgyalásai nem nyújtottak kellő segítséget a magyar cégeknek a német hatóságokkal szemben.
A munkacsoport megalakítói vállalják, hogy a magyar kormányszervek számára a németországi munkavállalásról, az ott működő magyar cégek múltbeli gyakorlatáról és a német hatóságok ellenőrzéseiről 24 órán belül tájékoztatást adnak. Ezt azért tartják fontosnak, mert a kormánytisztviselők eddig információhiánnyal magyarázták, hogy nem tudtak hatékonyabban fellépni érdekükben.
A munkacsoport tervei szerint nyílt levelet juttat el Gyurcsány Ferencnek, amelyben tájékoztatja a miniszterelnököt az eddigi razziákról, és követeli, hogy a kormány nyújtson segítséget az érintett cégeknek.
Bárándy György ügyvéd a Soko-munkacsoport alakuló ülésén hangsúlyozta, a legfontosabb a jogszabályok tisztázása lenne. Hozzátette: az ügyet olyan, magasabb nemzetközi fórum elé kellene vinni, ahol nem csak dönteni tudnak a kérdésben, hanem a döntést érvényesíteni is tudják.
Gérnyi Gábor, az ügy tisztázására létrehozott német-magyar vegyesbizottság vezetője, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) főosztályvezetője szerint lényeges a 2004 május 1. előtti és utáni időszak szétválasztása, mert a csatlakozással változott a feltételrendszer.
Hangsúlyozta: a már elkezdődött ügyekbe nem tudnak beavatkozni, de céljuk a magyar gazdasági pozíció és a magyar országimázs védelme. Szerinte a magyar vállalatok évtizedek alatt felépített hírnevét teszi tönkre a "kis német regionális" sajtó azzal, hogy az ártatlanság vélelmének félretolásával beszél olyan magyar cégekről, amelyek ellen csak feltételezései vannak.
A német hatóságok 2004 áprilisában Soko Pannonia, majd egy évvel később Soko Bunda néven tartottak razziát több Németországban működő magyar vállalat irodájában. A razziák során házkutatásokat tartottak, iratokat foglaltak le, és bankszámlákat zároltak.
Olajos Péter európai parlamenti képviselő (MDF) július elején felszólította az EP-képviselőket, hogy kísérjék figyelemmel a magyar vállalkozók elleni akciókat, Gilyán György, a GKM közigazgatási államtitkára pedig tárgyalásokat folytatott német partnereivel a magyar cégek ügyének mielőbbi lezárása és a vétlen cégek kárpótlása ügyében. Az érintett cégek szerint azonban a razziák továbbra is folytatódnak, s nem történt érdemi előrelépés az ügyben.
