Egyetértés volt abban, hogy az ekhót olyan magánszemélyek vehetik majd igénybe, akik legalább a minimálbér erejéig munkaviszonnyal rendelkeznek. Elfogadták azt is, hogy 10 millió forint bevételig lehet majd alkalmazni az ekhót.

A kifizetett összeg után az ekho alanya 15 százalék, munkáltató 20 százalékos átalányt fizet majd, ami szintén elfogadható a tárcáknak és az érdekképviseleteknek egyaránt. Az ekhóba bevonható szakmákat illetően még nem alakult ki teljes egyetértés a találkozón.

Az ekho hatálya alá 17 szakma kerülne - írta korábban a Világgazdaság. Ezek: a muzeológus, a könyv- és lapkiadó szerkesztő, az újságíró, a rádióműsor, televízió műsor szerkesztő, az író, a műfordító, a képzőművész, az iparművész, a zeneszerző, a rendező, az operatőr, fotóművész, a színész, előadóművész, bábművész, a zenész, énekes, a koreográfus, táncművész, a szoftverfejlesztő, informatikus, a népzenész, a cirkuszművész. Egyes minisztériumok a szoftverfejlesztőket, informatikusokat, valamint a muzeológusokat nem javasolják ebbe a körbe - tette hozzá a lap.

Az új szabályozás a javaslat szerint jövő év január 1-jével lépne hatályba. Az ekho alapja az elvégzett munka ellenértékeként kifizetett, áfát nem tartalmazó összeg lenne a javaslat szerint. Ennek alapján havonta kellene fizetni a 15, illetve a 20 százalékos átalányt.

A kifizetett összeg után az ekho alanya 15 százalék, munkáltató 20 százalékos átalányt fizet majd, ami szintén elfogadható a tárcáknak és az érdekképviseleteknek egyaránt. Az ekho 35 százalékos mértékét soknak találta viszont a Sajtószakszervezet képviselője, ezért kérte a mérték ügyének további napirenden tartását.

Az ekhóba bevonható szakmákat illetően még nem alakult ki teljes egyetértés a találkozón. Az eredeti elképzelés szerint a következő szakmákról volt szó: muzeológus (konzervátor, restaurátor, preparátor); könyv- és lapkiadó szerkesztője; újságíró; rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő; író; műfordító; képzőművész; iparművész; zeneszerző; rendező; operatőr, fotóművész; színész, előadóművész, bábművész; zenész, énekes; koreográfus, táncművész; szoftverfejlesztő, informatikus; népzenész; cirkuszművész; díszlettervező, jelmeztervező; dramaturg; segédszínész és segédrendező; vendéglátóhelyi zenész.

Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint nem a szakmai javaslatban is szereplő 21 szakterület számával van gondjuk, hanem szeretnék elérni, hogy azonos sajátosságok szerint rendszerezzék az ekhóba bevonható szakmákat. Az érdekképviseletek ugyanakkor még a 21 szakterületen túl is szeretnének szakmákat bevonni az ekho-körbe, de az azonos sajátosságok szerinti rendszerezést sem vetik el. A témával a további tárgyalásokon még foglalkoznak.

Csizmár hangsúlyozta: a modellszámítások szerint a 15+20 százalékos átalányból származó bevétel nem lesz több, mint amennyi ezekről a szakterületektől jelenleg származik. A cél nem is ez volt, hanem a jogilag rendezett munkaügyi kapcsolatok kialakítása ezeken a területeken.

Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a tárgyaláson javasolták, hogy a 20 százalékos munkaadói befizetésből kevesebb jusson az egészségbiztosítási pénztárnak, és több a nyugdíjbiztosításnak, növelve az utóbbi szolgáltatásait az ekho-ban résztvevők számára.

Veres János pénzügyminiszter szerint a további tárgyalásokon még foglalkoznak ezzel a javaslattal. Az újabb tárgyalásra az augusztus 20-át követő héten kerül sor - jelezte a pénzügyminiszter.

Acsay Judit, a MUOSZ Érdekvédelmi Bizottságának elnöke szerint a találkozón az érdekképviseletek azt is szorgalmazták, hogy az ekho bevezetésével együtt pontosan tisztázzák az egyes munkavégzésre vonatkozó jogviszonyokat. Ez azok számára fontos, akik nem választják az ekhót, hanem továbbra is munkaviszonyban vagy vállalkozásban végzik tevékenységüket.