A miniszter szerint a feltételek legkritikusabb pontja, az államháztartási hiány három százalékra történő mérséklése is teljesülhet. Utalt arra, hogy az államháztartás hiánya - az autópálya fejlesztési pénzek elszámolása miatt - az idén várhatóan a GDP 6,1 százaléka, míg 2006-ban 4,7 százaléka lehet.

Az unió várhatóan 2006-ban már lehetőséget ad arra, hogy külső finanszírozással, az államháztartáson kívülre helyezve épülhessenek autópályák Magyarországon - mondta Kóka János, aki szerint a költségvetés 20-30 év alatt olyan ütemben fizethet ki az építés költségét, ahogyan a sztrádák gazdasági haszna érvényesül. 

Magyarország már most is teljesíti az euróbevezetés azon feltételét, hogy az államadósság nem haladhatja meg az éves GDP 60 százalékát - hangsúlyozta Kóka János. Ez 2005-re várhatóan 57,1 százalék lesz, ami reményt ad arra, hogy az államadósság szintje 2008-ban sem éri majd el a 60 százalékot, főleg ha a már meghirdetett privatizáció bevételét az államadósság csökkentésére fordítja az állam.

A gazdasági miniszter szerint mindezek eléréséhez legalább ötszázalékos GDP-növekedés kell, amitől már most sincs messze a magyar gazdaság, hiszen a GDP idei növekedése elérheti a 4,6 százalékot. Kóka János kedvezőnek nevezte, hogy Magyarország az idén öt hellyel előrébb kerülve a 37. helyen áll az IMD (International Institute for Management Development World) lausanne-i központú gazdaságkutató intézet versenyképességi rangsorában.

Fónagy János (Fidesz), a bizottság alelnöke felhívta a figyelmet a gazdasági vállalkozások körbetartozásának problémájára, a MÁV kritikus pénzügyi helyzetére. Véleménye szerint helytelen, hogy a lényeges gazdasági iránymutatás, és az elmúlt három és fél év számadása helyett a miniszter programot vázolt fel, fél évvel a választások előtt. A szintén fideszes Márton Attila szerint a kkv-knak több forrást kellene biztosítani, mert jelenleg többségük inkább csak hitelhez, illetve kamattámogatáshoz tud hozzájutni. Elmondta, hogy az önkormányzatok önerő híján nem juthatnak hozzá a magyar és EU-s támogatásokhoz.

Az elkövetkező tíz évben követendő gazdaságpolitikai alapelvekről szóló határozati javaslathoz benyújtott négy módosító javaslat közül a kormány egyet sem, míg a bizottság is csak egyet támogatott. Eszerint új alapelvként bekerülne a dokumentumba a társadalmi esélyegyenlőséget sértő, legsúlyosabb területi elmaradottságok mérséklése.