Magyar EP-képviselők szerint az eredmény kedvez az új tagországoknak. Herczog Edit (MSZP) szerint Magyarország érdeke az, hogy az eredeti európai bizottsági javaslat szellemének megfelelően a magyar vállalkozók, szolgáltatók minél könnyebben és egyenlő eséllyel versenyezhessenek valamennyi tagállam piacán. Szájer József (Fidesz-MPSZ) elmondta: olyan szöveget sikerült elfogadni, amely az új tagországok szolgáltatói számára előnyöket biztosíthat a nyugat-európai piacon. 

Az irányelvtervezet célja, hogy az egyes tagállamok szolgáltatói könnyebben, kevesebb adminisztratív formasággal, minél szabadabban nyújthassák szolgáltatásaikat a többi tagállam területén is. A jogszabály bevezetését sürgetők közé tartoznak az új uniós tagországok, ellenben a régebbi államok egyfajta szociális dömpingtől tartanak, attól, hogy főleg keletről olcsó szolgáltatók jelennek meg nyugaton, és kiszorítják vagy kemény versenyre késztetik a helyieket.

A terv egyik kulcseleme, hogy mely szolgáltatásokra terjedjen ki, a másik, hogy a vállalkozókra mely ország szabályai legyenek érvényesek: ahol végzik a szolgáltatást vagy a saját hazájukban érvényesek. Utóbbi terén a képviselők ezúttal nagyon megosztottnak bizonyultak, végül a származási ország elve mellett döntöttek. 

Az érintett szolgáltatási kört illetően - egy sor területet már eleve nem soroltak a direktíva illetékességébe - az EP-bizottság meghagyta a közszolgáltatásokat, de kivette az egészségügyet, a audiovizuális szolgáltatásokat, a szerencsejátékokat és az oktatást. Az unió gazdasági tevékenységének 70 százalékát a szolgáltatások adják, az irányelv az eredeti tervek szerint a foglalkoztatás közel 60 százalékát érintő szolgáltatásokra lenne érvényes (a pénzügyi, távközlési és közlekedési szolgáltatásokat már külön jogelemek szabályozzák, míg a postai, gáz- és áramszolgáltatásra az európai bizottsági tervek szerint speciális elvek vonatkoznának). 

Az Európai Parlamentben már korábban meg kellett volna kezdeni a jóváhagyási folyamatot. A 25 igen, 10 nem, 5 tartózkodás eredménnyel végződött bizottsági elfogadás után plenáris ülésen várhatóan csak februárban szavaznak a képviselők. 

A belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottság több száz módosító indítványról voksolt. A magyar képviselők közül Herczog Edit úgy kommentálta a szavazást: a gyakran érzelmi alapon kiéleződött vita során világossá vált, hogy egyes tagállamok saját piacaikat féltve gyengíteni szeretnék az irányelvet. Hangsúlyozta: Magyarország érdeke az, hogy az eredeti európai bizottsági javaslat szellemének megfelelően a magyar vállalkozók, szolgáltatók minél könnyebben és egyenlő eséllyel versenyezhessenek valamennyi tagállam piacán. "A magyar munkavállalók számára a szolgáltatási irányelv jelenlegi formájában egyértelműen lehetőségként jelenik meg" - jelentette ki.

Az Európai Unió alapszerződéseiben garantált négy alapvető szabadságra épülő belső piac csak a szolgáltatások szabad áramlásával teljesedhet ki, de ugyanakkor biztosítani kell a fogyasztók legmagasabb szintű védelmét és a munkavállalók maximálás biztonságát is - tette hozzá Herczog Edit. Az MTI-nek kifejtette, hogy a könnyebb végrehajtást segíti, hogy a származási ország és célország hatóságai együttműködve ellenőrzik az érintett vállalkozásokat és szolgáltatásokat, ami egyrészt hatékony, másrészt a lehető legnagyobb jogbiztonságot éri el azzal, hogy az együttműködés eredményeképp elkerülhetővé válnak a nemrégiben nagy nyilvánosságot kapott német-magyar ügyhöz hasonló hatósági túlkapások.

Szájer József elmondta, sikerült olyan szöveget elfogadni, amely az új tagországok szolgáltatói számára előnyöket biztosíthat a nyugat-európai piacon. A szavazás nem gyengítette az eredeti tervezetet, és az az új tagországok szempontjából sikernek tekinthető. Kiemelte, ahhoz, hogy az irányelv sikeresen érvényesüljön is, az államnak is segítenie kell a vállalkozók felkészítésében. Azt is leszögezte: Magyarország már nagyon régen megnyitotta tőke- és árupiacait a nyugati országok előtt, amelyek eddig - pusztán gazdasági erejüknél fogva - gyakran egyoldalú előnyt élveztek, így a vonakodó gazdagabb országok szempontjából az lenne "rugalmas" hozzáállás, ha lehetővé tennék az adminisztratív és egyéb akadályok leépítését a keleti vállalkozók előtt. A származási ország elvének elutasítására tett kísérletek Szájer József szerint az attól való félelmet is jelzik, hogy a szociális dömpingtől tartó országokban már nem állíthatnának további korlátozásokat a szolgáltatások elé.