Magyarországon leggyakrabban a fogyasztási cikkeket értékesítő kiskereskedelmi üzletekben, a pénzügyi szektorban, illetve a telekommunikáció területén tevékenykedő társaságoknál történik gazdasági bűncselekmény. A leggyakrabban, az esetek 58 százalékában a cégek saját alkalmazottai követik el a bűncselekményeket.

Az okozott pénzügyi veszteségeknél gyakorta nagyobbak azok a járulékos presztízsveszteségek, amelyek a cég márkanevét érik, illetve amelyek esetleg üzleti partnerek elvesztését okozzák. Az eltűnt vagyon mindössze 32 százaléka térül meg Magyarországon. A Magyarországon a cégeknek okozott károk közül a leggyakoribb a csalás, a lopás és a hűtlen kezelés, mindkettő 38-38 százalékát teszi ki az elmúlt két évben történt és felderített gazdasági bűncselekményeknek. Az esetek 9 százalékában a cég pénzügyi adatait hamisították meg az elkövetők, 7 százalékban észleltek korrupciót, s ugyancsak 7 százalékban derült fény bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekre.

Meglepő eredménye a PwC felmérésének, hogy Magyarországon a gazdasági bűncselekmények 30 százalékára, Kelet-Közép-Európában több mint 45 százalékára véletlenül derül fény. Belső ellenőrzés során figyeltek fel Magyarországon a bűncselekmények 30, Kelet-Közép-Európában kevesebb, mint 20 százalékára.

Magyarországon a felderített ügyek kevesebb, mint 60 százalékában értesítették az illetékes hatóságokat - Közép-Kelet-Európában ez az arány több, mint 70, világszerte több, mint 65 százalék -, az igazgatótanács értesítése a bűncselekményről az esetek kevesebb, mint 70 százalékában történt meg Magyarországon, a régióban ez az arány közel 80, globálisan közel 85 százalékos.

A PwC másodszor készített globális felmérést a gazdasági bűncselekményekről - az elsőt két évvel ezelőtt, 2003-ban -, de most először terjedt ki a vizsgálat az elkövető típusára is. E szerint a "tipikus" elkövető 95 százalékban férfi, 31 és 40 év közötti, több, mint 50 százalékban felsőfokú végzettségű és 35 százalékban közép- vagy felsővezetői beosztásban dolgozik.