Figyelmeztettek azonban, hogy az olajárak idei emelkedése jövőre megjelenhet a maginflációban is, még akkor is, ha az energiaforrások nem drágulnának tovább. Úgy vélték, most kevesebb kockázat veszélyezteti a gazdasági növekedést, mint a harmadik negyedév végén.

Megerősítették a korábbi előrejelzésüket arra, hogy az euróövezetben az átlagos GDP-növekedés az idén 1,3 százalékos, jövőre 1,9, 2007-ben 2,1 százalékos lesz. A belső kereslet általában nő az euróövezetben a beruházások föllendülése miatt, azonban a lakossági kereslet "csak nagyon fokozatosan" bővül, tették hozzá. Az infláció szempontjából azonban jó, hogy a bérkövetelések és az inflációs várakozások nem reagáltak érezhetően az energia drágulására, a munkapiaci körülmények gyengék a legtöbb tagországban, mindazáltal az energiaárak, a termelői árakon keresztül, jövőre fölfelé nyomhatják a maginflációt.

Az Európai Bizottság szerint a pénzügypolitikai és a finanszírozási körülmények továbbra is igen kedvezőek, és fontos forrását adják a gazdasági növekedésnek. Az Európai Központi Bank december elején negyed százalékponttal 2,25 százalékra emelte az irányadó refinanszírozási kamatminimumát, amely addig, 2003. június óta, változatlan volt.

Az export gyorsan növekedett, a bővülés üteme éves összehasonlításban 5,2 százalékra futott fel a második negyedévi 2,9 százalékos többletről, de mivel az import is 5,2 százalékkal nőtt éves összehasonlításban a második negyedévi 4,4 százalékos bővülés után, a külkereskedelem hatása semleges volt a GDP-re. Így a termelő-beruházások erősen gyorsuló növekedése támogatta a növekedést: ezeknél a bővülés üteme az előző negyedhez képest 1,6 százalékra gyorsult a második negyedévi 0,8 százalékról, illetve az egy évvel korábbihoz viszonyítva a többlet 3,2 százalékos volt a második negyedévi 1,9 százalékos gyarapodás után.

Az euróövezeti országok GDP-je átlagosan 2,1 százalékkal nőtt tavaly, a 2003-as 0,5 százalékos ütem után. 2002-ben 0,85 százalékos, 2001-ben 1,59 százalékos, 2000-ben 3,48 százalékos, a megalakulás évében, 1999-ben 2,81 százalékos volt az átlagos GDP-növekedés az euróövezetben. Novemberben az euróövezetben 2,3 százalékos volt átlagosan a tizenkét havi infláció, októberhez képest 0,3 százalékos volt a fogyasztóiár-csökkenés.

Az energiaárak egy hónap alatt átlagosan 3 százalékkal csökkentek, a tizenkét havi drágulásuk 10 százalékra lassult az októberi 12,1 százalékhoz és a szeptemberi 15 százalékhoz képest. Ily módon az energiaárak nélküli infláció nem gyorsult tovább, tizenkét hónapra 1,5 százalékos maradt, annyi, mint októberben. Szintúgy változatlan maradt novemberben, 1,5 százalékon, a tizenkét havi teljes maginfláció.

Az infláció az euróövezetben szeptemberben, egyértelműen az energia drágulása miatt - szeptember elején tetőzött az olaj ára - már idei rekord szinten haladta meg az Európai Központi Bank (EKB) "legföljebb 2 százalékos" célszámát, azonban a maginfláció még nem jelzett belső inflációs nyomást.

Az euróövezetben, egy munkaórára számítva, az élőmunka költsége a harmadik negyedévben 2,2 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbihoz képest, a második negyedévi, 2,5 százalékos többlet helyett. A bérek és fizetések 2,1 százalékkal nőttek a harmadik negyedben az egy évvel korábbihoz képest, a második negyedévi 2,2 százalékos és az első negyedévi 2,6 százalékos ütemről lassulva.