Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége (MÜSZ), valamint a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács (MÁSZ) közleménye szerint a szervezetek azért fordulnak Sólyom Lászlóhoz, hogy a köztársasági elnök a jogszabály kihirdetését megelőzően kérje ki az Alkotmánybíróság állásfoglalását a törvényről. A termékdíjról szóló jogszabály módosítása alkalmával az Országgyűlés egy olyan indítványt fogadott el, amellyel ugyan hatályát veszítették az ipar által már eleve sérelmezett korábbi jogszabályok, ugyanakkor tartalmilag megegyező rendelkezések léptek életbe.
A MÜSZ és a MÁSZ azért bírálja a megítélésük szerint szokatlan jogi manővert, mert azzal egyrészt fennmaradtak a korábbi jogszabályhoz köthető alkotmányossági aggályok, másrészt azok újabbakkal bővültek. A közleményben emlékezetnek arra, hogy a múlt hetit megelőzően egy éve módosított termékdíjas jogszabály előzetes uniós kontrolját a magyar kormány elmulasztotta. Ezt az Európai Bizottság súlyos eljárási hibaként értékelte októberben megküldött hivatalos figyelmeztetésében.
Az ipari szervezetek az új alkotmányossági hibákra példaként azt említik, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) ezúttal a szakmával nem egyeztette előzetesen a törvényjavaslatot, holott azt a jogalkotásról szóló törvény előírja.
Az államfőnek címzett levél írói értetlenül állnak az előtt is, hogy az indítványt miért sürgősséggel, az előzetes ütemtervhez képest egy héttel korábban fogadta el a parlament. A MÜSZ és a MÁSZ szerint az új szabályozást a korábbihoz hasonlóan alapvetően négy ponton jellemzik tartalmi és eljárási hibák.
A szakmai szervezetek kifogása szerint a jogszabály pontatlan termékkör-meghatározásokat tartalmaz, ezért több termékcsoportnál nem egyértelmű, hogy vonatkoznak-e rájuk az előírások. Az érdekképviseletek nehezményezik azt is, hogy a törvény környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva az újratöltést erőlteti, miközben több tanulmány az újrahasznosítást tartja környezettudatosabb módszernek a szelektív hulladékgyűjtés megoldásával.
A szövetég és a terméktanács továbbá azt sérelmezi, hogy a jogszabály múlt januári életbe lépésével csak 9 nap maradt a cégek számára felkészülésként, pedig másfél-két év lett volna indokolt a szükséges beruházásokat figyelembe véve. Az indokolatlan versenytorzítás szerepel még az ipar kritikái között, ugyanis amíg a műanyag csomagolású italokat sújtja, addig más terméktípusokat, például az étolajat nem.
