Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Némi élénkülés, ezen belül az útépítés és az infrastrukturális beruházások előretörése várható az idén az építőiparban. Erős fék azonban, hogy az állami és önkormányzati takarékoskodás mellett a lakossági megrendelések sem jelentenek elégséges húzóerőt a veszélyes méreteket öltő körbetartozásokkal terhelt ágazatban.
Későn jött el az idén a tavasz, de nem elsősorban ez az oka, hogy az építőipar első negyedévi teljesítménye - sőt a félévi is - egészen biztosan jócskán elmarad majd a tavalyitól. Egy évvel ezelőtt ugyanis még javában érződött a lakáshitel-feltételek 2003. decemberi szigorításának (HVG, 2003. december 20.) hatása, amikor a nagy ijedtségben - az előszeretettel használt kifejezéssel élve - tömegesen "hozták előre keresletüket" az építkezésüket vagy lakásvásárlásukat eredetileg későbbre tervező, de a kedvező hitelfeltételeket még az utolsó pillanatban kihasználni kívánó emberek. Ennek köszönhető, hogy - amint azt a KSH gyorstájékoztatója írja - 2004-ben az előző évhez képest összességében 6,8 százalékkal bővülő építőipar teljesítménye az éven belül egyre lassabban emelkedett. Míg januárban 20,3, áprilisban már csak 7,3 százalék volt a növekedés üteme, igaz, az egy évvel korábbihoz képest tényleges - 1,9 százalékos - visszaesést csak májusban mértek.
"A tavalyi első félév nagyon erős volt, az egy évvel korábbinak a 130-140 százalékát termelték a falazóanyag-gyártók, júniustól viszont csökkent a kereslet, a második félév egészében az egy évvel korábbinak a 60 százalékára" - jellemezte a HVG-nek a téglagyártók tavalyi felemás évét Bodnár György, a Magyar Téglás Szövetség (MTSZ) elnöke, aki szerint az egész évet 5-10 százalékos visszaeséssel zárták. Ahogyan haladtak előre az építkezések, úgy követte a tégla iránti igény megcsappanását a cserepek, vakolóanyagok iránti kereslet hanyatlása.
A lakásépítő cégeknél hasonló folyamat zajlott le: egy több ütemre tervezett építkezésnél az első épület lakásait gyakorlatilag már a tervezőasztalról eladták a kedvezményes hitelre ráhajtó vásárlóknak, a másodiknál már a különféle kedvezmények ellenére is döcögött az értékesítés, a harmadik házba pedig bele sem kezdtek, inkább várnak a kedvezőbb piaci környezetre. Ez azonban még kicsit odébb van: az idei gyengébb tavasz és az annál várhatóan jobb ősz összességében is csak 5 százalékos növekedést hozhat a téglaipar számára - kalkulál Bodnár. Az MTSZ-elnök szerint az idén már nem érződik az előrehozott vásárlások jótékony hatása, a jegybanki alapkamat megcsillogtatott további csökkentése viszont lépésre serkentheti azokat a családokat, amelyek most jutottak oda, hogy belevágjanak egy építkezésbe vagy új lakás vásárlásába. Ennek vélhetően nem a tégla ára lesz a gátja: az MTSZ úgy számol, hogy a tavasszal a tavaly év eleji árakat kérhetik el a gyártók és a kereskedők, és az egyéb építőanyagoknál is maximum a 2004-es ár lesz a jellemző.
Az építőipar teljesítménye összességében 10 százalékkal is nőhet 2005-ben, de a növekedés kizárólag az útépítésnek köszönhető, az "épületszegmensben" nem várható jelentősebb elmozdulás - szól Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezető igazgatójának prognózisa. Ez a dinamika hasonló a tavalyihoz, amikor az ágazat 1700 milliárd forintos összteljesítményéhez 800 milliárddal hozzájáruló mélyépítés - az útépítés és az infrastrukturális beruházások - 21,9 százalékkal nőtt, a 900 milliárd forintot teljesítő magasépítés, azaz az épületek kivitelezése pedig 3,7 százalékkal csökkent (három éve még kétharmad-egyharmad volt az arány a magasépítés javára). "Nincsenek folyamatban lévő nagy projektek, az irodapiacon nem valószínű az élénkülés, ahogy a kereskedelmi, ipari, kulturális és oktatási beruházások terén sem" - indokolta a magasépítés stagnálásáról szóló prognózisát Varga. A kiskereskedelmi láncok közül is inkább a kisebb alapterületű áruházakkal rendelkezők terjeszkedése várható, aminek építőipari hozadéka nem túl jelentős, hiszen az ipari és kereskedelmi létesítményeknél az építési költség mintegy felét a gépészet teszi ki - igaz, a kiszolgálóutak építése hozhat pluszmegrendeléseket.
Nagy a bizonytalanság a lakáspiacon. Akinek volt pénze, az már korábban lépett, amikor kedvezőbbek voltak a hitelfeltételek. "A Fészekrakó program várhatóan nem hoz élénkülést" - állítja Mályusz Levente, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, szkepticizmusát elsősorban az alacsony bérszínvonallal indokolva, amely mellett az önrész hitellel történő kiváltása csak keveseknek jelent vállalható megoldást, mivel a hitelek mellől hiányzik az állami garancia. Igaz, a köztisztviselők után most a közalkalmazottakra is kiterjesztették az állami kezességvállalást, ami más elemzők szerint gerjeszthet némi keresletet a lakáspiacon, így az építőiparban is. Az idén emelkedett a panelfelújítási programra fordítható állami hozzájárulás - a 2004-es 1,1 milliárdról 2,6 milliárd forintra -, és 18 ezer lakás korszerűsítését kezdik meg. A tavalyi 44 ezer, azaz a 2003-asnál 24 százalékkal több használatba vett új lakás után az idén ennél bizonyosan kevesebb épül - amit a kiadott építési engedélyek számának 10 százalékos csökkenése is előrevetít -, de Varga szerint ez a szám hosszabb távon 40 ezer körül stabilizálódhat.
Az új húzóerőt az út- és infrastrukturális - például szennyvízcsatorna-építési - beruházások jelentik. Ide már érkezik uniós pénz is, bár az igazi áttörés ezen a fronton is 2006-2007-től várható. Az évkezdet mindenesetre biztató: a mélyépítés szerződésállománya a DEM adatai szerint január végén a tavaly olyankorinak a duplája, 774 milliárd forint volt. Az útépítés ráadásul egyéb - zöldmezős - beruházásokat is gerjeszthet. Egyelőre kicsit merésznek tűnik viszont Varga optimizmusa az infrastrukturális beruházások felpörgése ügyében, szerinte ugyanis ezen a területen nemcsak az uniós projektek hozhatnak növekedést, hanem a beharangozott reálbér-emelkedés is. A fizetésimérleg-hiány csökkentésében fontos szerepet játszó idegenforgalom bevételeinek egyik korlátja, magyarázza Varga, az igénytelen környezet, amire az önkormányzatok - igaz, inkább csak a jövő évtől - már áldozni fognak. A szakember ezért nem csupán útépítésekre és -felújításokra, hanem komolyabb épületrekonstrukciós programokra is számít, mondván, megnő a kereslet a kulturált üdülőhelyek és vendéglők iránt.
A megjövendölt pezsgés azonban ma még elég távolinak tűnik, annál reálisabb a veszélye annak, hogy a kevésbé tőkeerős építőipari cégek közül többen beadják a kulcsot. "Korszerűtlen az építőipar szerkezete, kialakult egy alvállalkozói struktúra, amelyben a láncolat végén az áll, aki gyakorlatilag önköltségi áron, a munkaerejét eladva végzi a tényleges munkát" - állítja Klujber Róbert, a BME adjunktusa. Ebben a rendszerben a nagy építőipari cégeknek több termelésirányító szakemberük van, mint a szakmunkát elvégző alkalmazottjuk - ha van egyáltalán az utóbbiakból. Mivel pedig a munkavégzőknél minimális az árrés, esélyük sincs technológiafejlesztésre, ahogyan legális munkahelyteremtésre sem, ezért jellemző terepe az építőipar a feketemunkának.
A nagy építőipari cégeknél előszeretettel vizsgálódik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is. A legnagyobb port a Nemzeti Autópálya Rt. 2002-ben meghirdetett tendere ügyében a GVH szerint beigazolódott kartellgyanú kavarta, amelyben öt társaságot összesen több mint 7 milliárd forintra büntettek (HVG, 2004. július 31.), ami ellen az érintettek fellebbeztek. A hivatal jelenleg futó két eljárása 16 építőipari vállalkozást érint.
Az alultőkésítettség nemcsak az alvállalkozókra, hanem egyes, a lakáspiaci konjunktúrára rárepülő kis beruházó cégekre is jellemző. Ezeket a tavaly visszaesett lakáskereslet alaposan megrogyasztotta, így nem tudnak fizetni alvállalkozóiknak, azok pedig a kereskedőknek. Az építőiparosok 100 milliárd forintra teszik a körbetartozás mértékét - amit Bodnár is reális számnak tart -, ez az összeg pedig már akár csődhullámot is elindíthat az iparágban. Klujber szerint ugyanakkor ez a körbetartozás a nagyobb cégek által mesterségesen is táplált jelenség, a fővállalkozók ugyanis a nemfizetéssel tudják rákényszeríteni alvállalkozóikat, hogy az újabb munkákat is nyomott áron vállalják el.
KELEMEN ZOLTÁN
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.