Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Szó sincs arról, hogy a felnőttek és a tizenévesek piacának telítődése miatt most az óvodásokra is kivetnénk a hálónkat - magyarázkodik több amerikai szórakoztatóipari cég, amely rövid rajzfilmek letöltésére és lejátszására alkalmas mobiltelefonokat adna az iparág számára még fehér foltnak számító 3 év körüli korosztály kezébe. A Walt Disney és a Warner Brothers is távközlési partnereket keres egy ilyen szolgáltatáshoz, a Sesame Street sorozat tulajdonosa, a Sesame Workshop nonprofit oktatási szervezet viszont már meg is találta: nemrég kötött szerződést az USA egyik vezető mobiltelefon-társaságával, a Verizon Wireless-szel. A megállapodás szerint a Verizon V-Cast nevű, havi 15 dollárba kerülő széles sávú multimédia-csomagjának előfizetői már nemcsak tévén, hanem telefonon is élvezhetik a Sesame Street egyes epizódjait.
A harmadik generációs (3G) készülékekkel "fogható", idén februárban indult V-Cast révén az előfizetők - persze külön díjért - háromdimenziós videojátékokat, politikai, üzleti, szórakoztatóipari és sporthíreket, időjárás-jelentést, valamint fél-három perces videoklipeket tölthetnek le. Az új médiumot a Rupert Murdoch médiacézár birodalmához tartozó Fox Television tévécsatorna is felfedezte: a Kiefer Sutherland főszereplésével forgatott, 24 című tévésorozat alapján 60 másodperces, kifejezetten mobiltelefon-képernyőre írt epizódokat - iparági szlengben mobizódokat - készített, amelyeket szintén a V-Cast felhasználói nézhetnek meg, bárhol és bármikor.
Az újfajta multimédiás szolgáltatásokkal a mobiltársaságok egyszerre akarják hasznosítani a drága pénzen vett 3G-licenceiket, és újabb készülékekkel elárasztani a fejlett országok piacait, ahol a telefonok száma lassan megközelíti a felnőtt lakosokét. A kísérletezés fő terepe Japán és Dél-Korea. Utóbbiban már szinte hétköznapi dolog, ha valaki a mobiljáról vezérli háztartási eszközeit, légkondicionálóját vagy éppen garázskapuját. Tesztelik azt a szolgáltatást is, amely műholdról 14 tévé- és 24 rádiócsatornát sugároz 3G-s készülékekre, havi 12,4 dollárnak megfelelő előfizetésért. Németország is igyekszik lépést tartani: a jövő évi futball-világbajnokság idején a mérkőzéseket ily módon fogják élőben "sugározni" a tévéközelben nem lévők telefonjára.
A mobiltelefonokra küldött video- és tévéképek az amerikai ABI Research csúcstechnológiai piackutató cég szerint már most is évi 200 millió dolláros üzletet jelentenek. A piac azonban az évtized végére akár 27 milliárd dollárosra is duzzadhat, ha a 3G készülékekhez megfelelő szolgáltatási csomagok társulnak. A mobiltelefonok másik fejlődési iránya - miközben a fényképezés lassan alapkövetelmény - a digitális zenelejátszás. A szolgáltatók ugyanis a csengőhangok iránti érdeklődés felfutásán és az abból származó profiton (HVG, 2005. február 12.) nekibuzdulva arra számítanak, hogy az MP3-ra, illetve más digitális formátumba tömörített zenék piacán is van keresnivalójuk.
A mikrocsipek teljesítményének gyorsulásával, az akkumulátor élettartamának meghosszabbodásával, valamint a beépített memória kapacitásának növekedésével egyre-másra jönnek ki olyan telefonok, amelyek a letölthető és lejátszható zeneszámok mennyiségét tekintve fölveszik a versenyt a flashmemóriás MP3-lejátszókkal. A japán-svéd Sony Ericsson márciusban mutatta be a Walkman telefont, az amerikai Motorola három új, digitális zenei lejátszóként is működő modellt jelentett be, míg a piacvezető finn Nokia a Microsoft programját és a seattle-i székhelyű Loudeye zenebázisát felhasználva kínál letöltési lehetőséget.
Az üzleti modellen azonban akad még csiszolnivaló, amit az is mutat, hogy a Motorola a tavaszi hannoveri CeBit számítástechnikai kiállításra ígérte az Apple internetes digitális zeneboltjával, az iTunes Music Store-ral együttműködő telefonját, ám a premier elmaradt. Értesülések szerint főként azért, mert a szolgáltatók egyelőre nem kapkodnak a készülékért, nem világos ugyanis számukra, milyen mértékben részesednek a zenéért fizetett pénzből. Az internetről letölthető zeneszámoknál nincs továbbítási költség, ám a mobiltársaságok ragaszkodnak ahhoz, hogy a hálózatukon bonyolódó üzlet után megkapják a maguk jussát. Az előny náluk van: becslések szerint az idén világszerte 112 millió, zenelejátszásra is alkalmas mobiltelefont adnak el, ez több mint duplája az értékesíteni remélt MP3-lejátszóknak.
NAGY GÁBOR
