A lap szerint ezek az államok inkább a gyors gazdasági növekedésre helyezik a hangsúlyt, hogy csökkenthessék a régi és az új tagország közötti szakadékot. Márpedig ezt a növekedést részben a kormányzati költekezés táplálja. Az újság úgy véli, a nagyobb új EU-tagországokban elapadt az euró bevezetéséhez elengedhetetlen deficitcsökkentés lakossági támogatása. Ezt a magatartást várhatóan tükrözi majd az idei választások után felálló új magyar, cseh és
szlovák kormány is. 
  
A három közül Magyarország tűnik a legtávolabbnak az euróbevezetéstől, nagy államháztartási hiánya miatt - írja a WSJE, hozzátéve: miközben az euróövezethez való csatlakozás egyik előfeltétele, hogy a deficit ne legyen nagyobb a bruttó hazai termék  (GDP) 3 százalékánál, a magyar hiány 2005-ben ennek több mint kétszerese volt, és - legalábbis a magyar jegybank szerint - az előrejelzések alapján az idén majdnem 10 százalékra nő.
   
A lap megírja, hogy a közvélemény-kutatások alapján a kormányzó szocialisták fej-fej melletti versenyt vívnak a Fidesszel, s a választásokon induló pártok egyike sem nyilvánította prioritássá az euró bevezetését. A szocialisták 2010-et céldátumnak mondták, de a WSJE szerint nem sokat tettek ennek megvalósításáért. Orbán Viktor pedig "szinte lehetetlennek" mondta e dátum betartását, s a közgazdászok többsége ebben egyetért vele, realistábbnak tartva 2012-2014-et.

A lap ugyanakkor idézi egy londoni cég, a DT Securities vezető elemzőjét, Beat Siegenthalert, aki kijelenti: "a piacok számára pozitívabb lenne a szocialisták győzelme, mert ők legalább azt mondják, hogy valamit lépni fognak majd. Azt viszont az emberek nem tudják, hogy mit lehet várni a  Fidesztől."