Az állam, többségi részének köszönhetően, az osztaléknak is túlnyomó részét megkapja így, és legalább részben befolyásolhatja az áramdíjak alakulását is - mondta Jiri Paroubek miniszterelnök.

A mindenkori cseh kormányok már többször megkísérelték az állami kézben levő CEZ-hányad eladását külföldi stratégiai befektetőnek, mindenekelőtt a francia EdF volt komoly tárgyalópartner. Az eladás azonban mindig meghiúsult, mivel a kormány által remélt legalább 200 milliárd koronás (6,93 milliárd eurós) összeget egyetlen pályázó sem volt hajlandó megfizetni. 

A CEZ a jövőben a korábbinál sokkal agresszívebb politikát fog követni a vállalatvásárlásoknál, hogy Közép-Kelet-Európa egyik vezető szolgáltatója lehessen - mondta Vladimir Schmalz, a cég felvásárlásokért felelős igazgatója. A vállalat 3 milliárd eurót szán üzletrészek megvételére a térségben.

Az igazgató utalt arra, hogy eddig több próbálkozásuk is kútba esett, mert az ajánlott ár, illetve egyéb feltételek tekintetében a CEZ elmaradt a versenytársaktól. A tulajdonosok az eddigi konzervatív megközelítés helyett merészebb stratégiát sürgetnek a cégnél, nem utolsó sorban azért, mert a vállalat részvényeinek árfolyama az elmúlt egy év során 117 százalékkal nőtt.

Schmalz szerint a legjobb lehetőségek Ukrajnában és Bulgáriában kínálkoznak. A CEZ jelenleg már a második számú áramexportőr Európában. Tavaly 151 millió euróért megvette a román Oltenia áramszolgáltatót, Bulgáriában hármat vett 281,5 millió euróért. Boszniában vegyesvállalatot hoznak létre az állami tulajdonban lévő Elektroprivreda céggel, ott a beruházás eléri a másfél milliárd
eurót: erőműveket építenek, szénbányákat vásárolnak közösen. A beruházás a legnagyobb, amit egy cseh vállalat valaha megvalósított külföldön, annyi, amennyi külföldi tőke összesen érkezett Boszniába az 1992-95 közötti háború óta.

A CEZ tárgyal az orosz tulajdonban lévő, Hollandiában bejegyzett VS Energy céggel arról, hogy többségi részesedést venne egy hat áramszolgáltatót magában foglaló csoportban, amelyre az amerikai AES is pályázik. Az ukrán csoportnak mintegy 2 millió ügyfele van, évente 6 terrawattóra áramot értékesít.

A bolgár privatizációs ügynökséggel újrakezdik a tárgyalásokat a várnai erőmű eladásáról, miután a korábbi győztes, az orosz Egyesített Energiarendszerek (UES) elállt az ügylettől, egyebek között azért, mert elégedetlen volt a szerződésben rögzített környezetvédelmi követelményekkel. A második legjobb ajánlatot a CEZ tette, 285,2 milliót, az UES ajánlata 579 millió euró volt az 1260 megawatt kapacitású erőműre. Az orosz ajánlat visszavonása után a CEZ tárgyalni akar a Rusze melletti, 400 MW kapacitású hőerőmű megvásárlásáról is.

A CEZ adózott eredménye tavaly 70 százalékkal emelkedett 17,6 milliárd koronára (610 millió euró). Az állami többségű energiacsoport ezzel új rekordot ért el, és tavaly Csehország legsikeresebb vállalata volt.