Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A fejlesztési pólus egy adott, földrajzilag jól körülhatárolható területen található, egymással összekapcsolódó képzési, kutatási és ipari tevékenységek kombinációját jelenti – mondta el Baráth Etele, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter.
A fővároson kívül központ lesz Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc és Győr térsége, míg a közép-dunántúli régióban fejlesztési pólusként a Székesfehérvár-Veszprém tengelyt jelölte ki a kormány. Baráth Etele rámutatott, az a cél, hogy a 2007-2013. időszakra szóló II. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjait Magyarország júniusban hivatalosan is beadja az Európai Uniónak és ezekbe már beépüljenek a fejlesztési pólusok elgondolásai is.
A miniszter utalt arra, hogy a fejlesztési pólusok kialakítása francia modell, amelyet az Európai Unióban el kívánnak terjeszteni. A miniszter elmondta azt is, hogy ma már nemcsak az országok, hanem a világvárosok is versenyeznek, és ebben fontos Budapest szerepének erősítése. Éppen ezért az ország legfontosabb fejlesztési pólusa Budapest lesz, mert a fővároson kívül nincs olyan magyarországi város, amelyik országhatáron túl is ki tudná fejteni vonzását. A kormány fejlesztési pólusonként 100 millió forintot adott a versenyképesség erősítésére, a kutatásfejlesztésre, az innovációra vonatkozó programjaik kidolgozásához.
Baráth Etele szerint a fejlesztési pólussá kijelölt városoknak az innováció, és a gazdaság fejlesztését segítő programot kell kidolgozniuk, amelyek a 2007-2013 közötti időszakra készülő II. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaiba épülnek majd be. A programok kidolgozásába bevonják a helyi gazdasági élet meghatározó szereplőit, a kutatóhelyeket, egyetemeket, képzési központokat, a végrehajtásban pedig a privát szférára is számítanak.
Szűcs Erika, a fejlesztései pólusok miniszteri biztosa kiemelte, hogy az idén lezáródó I. NFT operatív programjai támogatásának 16 százalékát, mintegy 100 milliárd forintot, egyenként 16-25 milliárd forintos mértékben a pólus központok kapták. Összességében az elmúlt három év alatt a pólus városok részesedése a régiók uniós támogatásából 23-28 százalékot tett ki.
