Az európai konjunktúra javulásával párhuzamosan a magyar növekedés is kissé gyorsul. A januári adatok rendkívül gyors, kétszámjegyű ipari és építőipari, 20 százalék körüli külkereskedelmi dinamikát jeleznek. Ebben ugyan az alacsony 2005. I. negyedévi bázisnak is szerepe van, de ez az évkezdet így is biztató. Az ipari kivitel több mint 20, a belföldi értékesítés mintegy 8 százalékkal bővült, főleg a jármű-, gép- és műszergyártás révén. Kiugró az egyébként már kis súlyú cipőipar teljesítménye. Az építőipar továbbra is elsősorban az útépítések hatására fejlődik, januárban jelentősen nőtt az ágazat szerződésállománya is. A kiskereskedelmi forgalom növekedése is gyorsult, a jármű- és üzemanyagoké az átlagosnál is jobban.

Az infláció lassul, az I. félév végére 1,5 százalékra csökkenhet. Februárban az egy évvel korábbihoz képest az átlagosnál jobban nőtt az élelmiszerek és szolgáltatások ára, kifejezetten csökkent viszont a ruházati cikkeké és tartós fogyasztási cikkeké, a villanyáramé. A bruttó keresetek igen gyorsan emelkednek, de nőtt a munkanélküliség is. A reálkeresetek januárban 4,8 százalékkal emelkedtek, a munkanélküliség pedig elérte a 7,8 százalékot. Ez utóbbi megegyezik a régi EU-tagországok átlagával, de lényegesen alacsonyabb a legtöbb új tagállaménál.

Az államháztartás hiánya magas, de összhangban van a várakozásokkal. A választások előtt széleskörű, megvalósulása esetén a deficitet növelő ígéretverseny bontakozik ki az egyes társadalmi csoportok megnyerése érdekében. Az új kormány megalakulása után kijózanodás valószínű, s 2006 közepén - az intézményi reformok beindítása mellett - a GDP 1-1,5 százalékára kiterjedő idei hatású költségvetési egyensúlyjavítás várható. Bár ez a II. félévben némi emelkedést fog okozni az inflációban, de enélkül esély sincs a piac megnyugtatására, a magyar konvergencia-program elfogadtatására az EU-ban. Középtávon a reformlépések a lényegesebbek, de pénzügyi hatásaik a 2006. évi folyamatokban még kevéssé mutatkoznak meg.