Az energiaiparban 2030-ig 13 ezer milliárd dollár befektetés kell

A PwC legújabb, „A nagy ugrás: Globális közmű- és energiaipari felmérés 2006” című tanulmányáról tartott háttérbeszélgetésen az új globális trendre: az energiaellátás regionális átrendeződésére hívta fel a figyelmet Almássy György, a PwC cégtársa, regionális energetikai iparág-vezető.

Dalicsek István emlékeztetett rá, hogy Csehországban parlamenti szinten fogadták el a hosszú távú, 20-30 évre szóló energiapolitikát. Ennek hasznát a regionális társasággá vált, állami tulajdonú cseh villamosművek, a CEZ kiugró gazdálkodási eredményei igazolják.

A liberalizációval kapcsolatban a szakértők elmondták, hogy a választások után a lehető leghamarabb el kell fogadni a hosszú távra szóló energiapolitikai koncepciót, és a liberalizált energiapiac modelljét is, amelynek a kimunkálásán a Magyar Energia Hivatal (MEH) mellett a piac más szereplői is dolgoznak.

Antall György, a PwC-vel együttműködő Réti, Antall és Madl ügyvédi iroda cégtársa, energetikai szakjogász utalt arra, hogy az Európai Unió direktíváinak adaptálásában nálunk nagy lemaradások vannak, aminek részben oka az, hogy hiányzik a politikai konszenzus.

A hosszú távú szerződésekre megoldást kell találni – mondta a szakjogász, hozzátéve, hogy ezt nem lehet elódázni a szerződések lejártáig. A Magyar Villamos Művek (MVM) és az erőművek között még 10-15 évig hatályban lévő hosszú távú szerződések élnek.

Almássy Tibor hiányolja a független szakértői vizsgálatot, gazdasági számítást arról, hogy milyen kockázatokkal járna a hosszú távú villamosenergia vásárlási szerződések felbontása.

A PwC 43 ország 116 cégvezetőjét kérdezte meg arról, hogy merre tart a világ energiaipara. A válaszadók egyöntetűen megállapították: az iparág eddigi történetének legnagyobb kihívása előtt áll. A válaszadók kétharmada úgy véli, hogy a következő tíz évben csökkenteni kell a környezeti terhelést, új üzemanyagforrásokra van szükség, és új technológiákat kell kidolgozni. A cégvezetők 80 százaléka szerint a jelenlegi politikai és szabályozási környezet akadályozza a kihívásokra történő hatékony reagálást. Különösen Európában vélik úgy, hogy szükség van változásokra, de azok nem lehetnek forradalmiak a kereslet-kínálat fennálló egyensúlytalansága miatt.

A felmérés szerint a kínálat fenntartása érdekében 2030-ig világméretekben 13 ezer milliárd dollár befektetésre lenne szükség csak az áramtermelés és -szállítás, valamint a gázüzletek infrastrukturális fejlesztésére. Fontos megállapítás az is, hogy a következő öt évben a földgáz mellett a szén válik a legfontosabb energiaforrássá és felértékelődik az atomerőművek szerepe is. Amerikában és Európában már a megkérdezettek fele, összességében pedig a megkérdezettek 44 százaléka szerint a jövőben egyre inkább előtérbe kerül a nukleáris energia a klímaváltozással kapcsolatos félelmek miatt.