Princz Gábor - akit a Fővárosi Bíróság kedden, nem jogerős ítéletében felmentett a 34,6 milliárd forintos hűtlen kezelés vádja alól - a Postabank-perben korábban többször hangoztatta: ennek a pénznek nyoma veszett.

Mint a műsorban felidézte, felállt egy, a bank konszolidációját vizsgáló parlamenti bizottság, amely végül nem vizsgálódott arról, hová tűntek el a feltőkésítéshez használt milliárdok. Hozzátette, szerény eszközeivel mindent megtesz azért, hogy kiderüljön, hol ez a pénz.

"Remélem, hogy az érdeklődés fennmarad, de nem az én irányomban, hanem bele kell törődni abba, hogy másnál keressék" a pénzt - fogalmazott a volt bankelnök, aki saját feladatát abban látja, hogy "felhívja erre a figyelmet".

Princz Gábor azt is elmondta, azzal, hogy megpróbálja kideríteni, hová tűnt a bank konszolidációjára fordított összeg, nem várja meg az ügyében hozott jogerős ítéletet. Reményének adott hangot, hogy ez másokat is érdekelhet, így talán újra összeül az ügy vizsgálatára egy parlamenti vizsgálóbizottság.

"Tudom, hogy ez egy nem jogerős ítélet, de végre szakmai szempontok alapján mondták ki az ártatlanságunkat" - mondta Princz Gábor, aki szerint arra jó ez a döntés, hogy rávilágítson, a hatóságoknak más irányba kell vizsgálódniuk.

Az 1997 februári bankpánikkal kapcsolatban - amikor a befektetők három nap alatt összesen 70 milliárd forintot vettek ki a pénzintézetből - a tv műsorban azt mondta: "kár volt ellenállni, hagyni kellett volna a privatizációt". Hozzátette, akik meg akarták szerezni a bankot, semmilyen eszköztől nem riadtak vissza, még a bank tönkretételétől sem.

A politikai összefüggéseket firtató kérdésekre Princz Gábor a Nap-keltében azt válaszolta, a banknak voltak társadalmi szponzorációi, de pártokat nem támogattak.

Ha adtam volna, "akkor nem rúgtak volna ki már az első héten az Orbán-kormány idején" - tette hozzá a pénzügyi szakember.

Princz Gábort és a Postabank további hat, egykori vezető beosztású munkatársát nem jogerős ítéletében, bűncselekmény hiányában kedden mentette fel a Fővárosi Bíróság a 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól.

A vádlottak az ügyészség vádirata szerint 1995-1997. között tevékenységükkel sorozatosan megtévesztették a pénzintézet tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, elhibázott üzletpolitikát folytattak és prosperáló bank látszatát keltették.

Princz Gábort emellett egy másik vádpontban azzal is megvádolták, hogy a Budai Hengermalom Kft. egy üzletrészét 300 millió forintért vásárolta meg a Postabank és Takarékpénztár Rt. - amelynek elnök-vezérigazgatója akkor az elsőrendű vádlott volt -, holott az szakértők szerint 179 millió forintot ért.

A Fővárosi Bíróság ebben a vádpontban bizonyítottság hiányában mentette fel a volt Postabank-elnököt. A bíró indokolásában kifejtette, ma már pontosan nem megállapítható, hogy mennyit ért az üzletrész 1997-ben.

Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést nyújtott be, s azt kérte, a bíróság állapítsa meg a vádlottak bűnösségét. A per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.