A növekedést a balti államokban a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások bővülése gerjeszti, ami mögött a reálbérek illetve a termelékenység erőteljes emelkedése áll. Miközben a balti államok növekedése kissé lassul 2006-ban (átlagosan 8,3 százalékra), Közép-Európában a növekedés Magyarország és Csehország kivételével gyorsul, köszönhetően elsősorban az export korábbi éveknél erőteljesebb bővülésének. Jövőre a balti államokban tovább folytatódik a növekedési ütemek mérséklődése, míg Közép-Európában Magyarországon jelentősen lassul a növekedés a kiigazítási program hatása miatt.

Az elmúlt évekkel szemben az infláció ismét gazdaságpolitikai kihívássá válik az újonnan csatlakozott államokban: 2006-ban előreláthatólag csak Szlovénia és Lengyelország teljesíti a maastrichti inflációs kritériumot. A balti államokban a fogyasztói árak gyors növekedését elsősorban kínálati tényezők (a termelékenység és a bérek erőteljes emelkedése, az energiaárak növekedése) okozza, miközben a rögzített árfolyamrendszer miatt a gazdaságpolitika csak fiskális és jövedelempolitikával képes hatni a fogyasztói árakra. Közép-Európában kismértékű fogyasztói áremelkedés gyorsulás várható a gyors növekedés miatti ciklikus hatások és az adminisztratív árak kiigazítása miatt. Kivétel Magyarország, ahol az adó- és hatósági árak emelése, az árfolyam gyengülése jelentős inflációs többletet eredményez 2006-2007-ben. Idén a 8 ország átlagában a fogyasztói árak 3,4 százalékkal emelkednek, a jövő évi átlagos infláció 3,6 százalék lesz. 

A nyolc ország átlagában az államháztartás hiánya 2005-ben 2 százalékra mérséklődött a 2004-es 2,5 százalékról, köszönhetően a gyors növekedés által teremtett kedvező ciklikus hatásnak és az infláció mérséklése érdekében alkalmazott fiskális megszorításnak. Kedvező ciklikus hatás 2006-ban is fennmarad, azonban a fiskális politika jellege kissé módosul.

Mindezek eredményeképpen az idén az államháztartás átlagos hiánya 2,3 százalékra emelkedik, köszönhetően elsősorban a magasabb magyar deficitnek és a balti államok mérséklődő államháztartási többletének. A többi gazdaságban a fiskális folyamatok érdemben nem változnak, bár egyes államokban növekvő alkalmazkodást igényel a bővülő EU-s források társfinanszírozása és a szerkezeti reformok hatásainak kezelése. 

A folyó fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan 6,5 százalékra növekszik 2006-ban, elsősorban a balti államok magas, 10 százalékot meghaladó deficitje miatt. Emögött a beruházások erőteljes növekedése, és a hiányt finanszírozó közvetlen tőkebefektetések (FDI) töretlen beáramlása áll. Közép-Európában a szlovák hiány közelíti meg ezt a mértéket a 8 százalékos GDP-arányos deficittel, amit elsősorban az elmúlt években beáramlott FDI generálta importtöbblet és növekvő jövedelemrepatriálás okoz. Lengyelország, Csehország és Szlovénia mérsékelt folyó fizetési mérleg hiánnyal számolhat, köszönhetően exportjuk lendületes növekedésének és a kedvező jövedelemegyenlegnek. 

A munkaerő-piaci mutatókat tekintve az eltérések az egyes országok között jelentősek maradnak 2006-ban és 2007-ben is. A munkanélküliségi ráták változatlanul alacsonyak Csehországban, Szlovéniában, és a növekedés ellenére Magyarországon is, miközben meghaladják a 10 százalékot Lengyelországban és Szlovákiában. A gyors növekedés, a munkaerő migrációja nyomán a munkanélküliségi ráta érdemben csökken a balti államokban: a 2004-ben mért 10,5 százalékról tavaly 8,6 százalékra, míg idén 7,4 százalékra mérséklődik. A gyors növekedés és a szerkezeti reformok eredményeképpen a munkanélküliség mértéke Lengyelországban és Szlovákiában is mérséklődik. 

A reálbérek növekedése Szlovéniát és Magyarországot kivéve gyorsul, köszönhetően a nominális bérek termelékenység emelkedése miatti növekedésének és az infláció átmeneti mérséklődésének. A reálbérek gyors növekedésének addicionális tényezője az államháztartásban fizetett bérek gyors növekedése - állapítja meg elemzésében az ICEG Európai Központja.